Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

PÁLMÁNY BÉLA: A szécsényi uradalom kísérlete földművelési rendszere korszerűsítésére az 1830-1840-es években

A szécsényi uradalom kísérlete földművelési rendszere korszerűsítésére az 1830-1840-es években

1 PÁLMÁNY BÉLA A XIX. század első felét hazánkban a hagyományos két- vagy háromnyomásos, időnkénti földújraosztáson alapuló határhasználati rendszer egyöntetűsége megszűnésének, a földművelés és állattenyésztés magasabbrendű egymásrautaltságát megteremtő váltógazdaság „érettebb vagy éretlenebb" formái fokozatos térhódításának korszakaként jellemzi agrártörténetírásunk.

2 E változást a hagyományos földművelési rendszereknek a gabona- majd gyapjúkonjuktúra hatására megkísérelt külterjes fejlesztésére egy fokon túl óhatatlanul jelentkező leküzdhetetlen korlátai, elméletileg pedig a fejlett nyugat-európai mezőgazdasági módszereket közvetlenül az angol gyakorlatból, vagy német közvetítéssel ismertető hazai szakírók - PETHE, MITTERPACHER, PANKL, NAGYVÁTHY, TÖRÖK János - munkássága alapozta meg.

3 Követendő példaként a hazai szaksajtó is több „okszerűen kezelni indult gazdaság" leírását közölte olvasóival, így számos egykorú birtokrendezési és vetésforgó mintát ismerünk.

4 A szécsényi uradalom majorsági állattenyésztéséről múzeumunk közleményeinek előző kötetében írtunk.

5 Az alábbiakban e nagybirtokon a váltógazdasági rendszerek 1830-1840-es években megkísérelt bevezetésével és eredményeivel foglalkozunk, az1 Az itt közölt tanulmány a szécsényi Forgách- uradalom gazdálkodásáról és társadalmáról (1690-1870) készülő monográfia szántóföldi növénytermesztést tárgyaló fejezeteinek jelentősen rövidített változata. 2 SZABAD Gy. 1957.62.p. 3 A hazai agrártudomány említett úttörőiről is lásd bővebben: MAtÉ. A-H. 1987.; MAtÉ. I-P. 1988.; MAtÉ. R-Zs. 1989. 4 Összehasonlításként KUPPIS J. 1841. és 1842., NÉMETH P. 1843., SÜLE S. 1967., SZABAD Gy. 1957., TÖRÖK J. 1841. és WELLMANN 1.1933. ismertetéseit hasznosítottuk. 5 PÁLMÁNY B. 1987.189-212.p.