Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

KURUCZ GYÖRGY: Az agrártechnikai megújítás programja Pethe Ferenc „Pallérozott mezei gazdaság" című művében

botanikai jellemzésének, vagy a fa- és cserjefélék bemutatásának. Túlságosan nagy terjedelemben foglalkozott a kerti utak jelentőségével, néha ezek nélkül természetesen nem is lehet ésszerű szerkezetet kialakítani. Az ápolásra, öntözésre, illetve egyéb kerti munkákra vonatkozó megjegyzései viszont gyakorlati ismeretéről tanúskodnak. Figyelemre méltóak ugyanakkor a burgonyatermelés érdekében tett erőfeszítései is, hiszen a „Vis'gálódó Magyar Gazda" cikkei után könyvében is bő teret szentelt e fontos növény termesztési gyakorlatának. PETHE ráadásul már igen nagy tömegben, nem a kertben, hanem a szántóföldön, kapásnövényeket is tartalmazó vetésforgóban kívánta termeszteni.

74 A saját eredmények felnagyítása mellett, amely inkább a korszerű módszerek propagálását, mintsem az olvasó szándékos félrevezetését célozta volna, PETHE jó kritikai érzékkel a technikai kérdéseken keresztül már a hazai gazdaság egészét öszszefüggésekre is utal. A „hazai viszonyokhoz való alkalmazás" jelszava révén művében több alkalommal is rámutatott a magyar mezőgazdaság szerkezeti átalakítását alapvetően robotmunkájára építő feudális keretek hátrányaira. így például már az elején le kellett mondania a talajerő javításának legfontosabb angliai módszereiről: a földelegyítésről, a márgázásról, egyáltalán a gyakori trágyázásról, mert nálunk mindezek túlságosan sokba kerülnének. A norfolki gyakorlat, a topdressing (vetéstrágyázás) nemcsak a szárazabb éghajlat miatt nem volt ajánlatos, hanem a befektetéshez képest a jövedelem igen csekély eredménnyel kecsegtetett.

75 A bevételek növekedését akadályozta ugyanakkor, hogy hiába lenne a „földmíves egyszersmind kereskedő", ha nincsenek olyan jelentős belföldi értékesítést biztosító nagyvárosok, mint London vagy Párizs.

76 Másutt a feudális keretek politikai tartalmára is célozva így írt: „Mennyire változtathatják a szántóföldnek nem annyira természeti, mint mezei gazdaságbeli becsit, s akadályozhatják vagy elősegíthetik a mezei gazdaságnak pallérozását, bizonyos politikai környülállások, ha reám volna bízva, példákkal tudnám elő beszélleni."

77 Egy példát azonban mindenképpen mondott, amely már jóval túlmutatott művének az eredetileg meghirdetett agrotechnikai, illetve a magyar mezőgazdaság termelési szerkezetének átalakítását előmozdítani kívánó keretein. „Angliában olyan különös lábon áll a mezei jószágok dolga, hogy az egész országban , általijában mondhatom, a valamire való, sőt az apróbb mezei gazdaság is, mind árendátorok kezek között van. Ritka lord az, aki a maga jószágát vagy maga, vagy tisztjei által administráltatná."

78 Rendkívül élesen utalt a robotmunka és a fizetett közti különbségekre. Ebben a vonatkozásban egyrészt az elvégzett munka minőségét emelte ki, másrészt a robot lélekölő tehertételét is érintette. A szántással foglalkozó fejezetében így írt minderről: „Az Uraságok allodiatúráin, ahol egy táblát 50-60, s 100 féle eke szokott egy74 PETHE F. 1805.508.p. 75 PETHE F. 1805.198-199.p. 76 PETHE F. 1808-1813.3-6.p. 77 PETHE F. 1805.76.p. 78 PETHE F. 1805.198.p.