Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

RÉZ GYULA: A belsőégésű motorok mezőgazdasági felhasználásának kezdeti szakasza Magyarországon

sági gépgyárak.

38

1896-ban a következő, mezőgazdasági gépeket és eszközöket előállító gyárak működtek, melyben a szakmunkások száma meghaladta a kétszázat: Magyar kir. Államvasutak Gépgyára Bp., Első magyar gazdasági gépgyár - részvénytársaság Bp., GRAEPEL Hugó gazdasági és malomberendezési gépgyára Bp., Nicholson-féle gépgyár részvénytársaság, Schlick-féle vasöntő és gépgyár részvénytársaság Bp., KÜHNE Ede gazdasági gépgyára és vasöntödéje Mosón, MAYER E. fiai gazdasági gépgyára és vasöntödéje Szombathely.

39 A század első évtizedében Magyarországon a mezőgazdasági üzemekben a gőzzel maghajtott munkagépek még meglehetősen túlsúlyban voltak a belsőégésű motorokkal szemben. Az 1913-i galántai nemzetközi szántógépbemutatótól kezdve a gőzlokomotívokat a benzin-petróleum üzemű magajárók (önjárók) kezdték kiszorítani. A gőzlokomobilok és gőzlokomotívok gyakorlati jelentősége nagyon erősen csökkent, miután a különböző típusú és gyártmányú belsőégésű motorok importja mellett a hazai gyártás is nagyon fellendült. Kisebb súlyuk, nagyobb mozgékonyságuk, könnyebb kezelhetőségük a gazdaközönség vásárlókedvét nagyobbrészt a folyékony üzemanyagú belsőégésű motorok felé irányította. A galántai bemutatót vízválasztó18. ábra. Cséplés benzinlokomobillal 38 SÁRKÖZI Z. - SZILÁGYI G. - SZEKERES J. 1968.50.p. 39 MATLEKOVTTS S. 1897.779.p.