Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

RÉZ GYULA: A belsőégésű motorok mezőgazdasági felhasználásának kezdeti szakasza Magyarországon

Ebben az időben Magyarországon belsőégésű motorokat a „Motorenfahrung und Motorenfabrik, Marienfelde Berlin" és „Motorenfabrik Oberursel-Frankfurt" német cégektől vásároltak. Az említett cégek próbacséplései kitűnő eredményt hoztak. Az üzemköltségek sokkal alacsonyabb értéket mutattak, mint a gőzcséplési költségek.

15 (4. ábra) „Sárkány községben HANESCH György és TEUTSCH János uraknak egy 6 lóerejű szállítható Hille-féle petróleum-motort, petróleum-locomobilt szállított és ott üzembe is vette. Ugyanis egy 42" verőléczes adobbal ellátott Clayton és Shuttleworth-féle cséplőgépet hajtott vele, de nem üresen, hanem szalmával. A motor kifogástalanul végezte a munkát és oly nagy tetszést aratott a közönségnél, hogy ugyanazon egy községben nyomban még három petróleum-locomobil lett megrendelve. Minthogy sokan vannak, kiket a petróleum-motorok használhatása érdekel, a nevezett uraknál már körülményesebb informatiokat szerezhetnek."

16 1900-ban a benzinmotorral történő cséplőgép meghajtást behatóbban Hódmezővásárhelyen az ottani „földmíves-iskola" gazdaságában végezték kísérleti jelleggel. A bemutatás az újdonság erejével hatott az alföldi városban, mivel a gazdák nagy része ekkor még nyomtatással választotta el a magot a kalásztól. A kísérletek és bemutatók meggyőzték a szakmai érdeklődőket, hogy a szalmás gabonafélék kicséplése előnyösebb, ha géppel történik. A többletkiadást látták a gazdák megtérülni az időmegtakarításban, mivel a nyomtatási mód az időjárás viszontagságainak erősen ki volt téve. A belsőégésű motorral tett kísérletek alkalmával KALMÁR Zsigmond hódmezővásárhelyi rostagyáros utóda a legújabb szerkezetű szelelő magrostákat is bemutatta az érdeklődő gazdaközönségnek.

17 A hazai belsőégésű motoros szántás első kísérletei a múlt század utolsó évtizedének második felére vezethetők vissza. A Ganz gyárban MECHWART András gépészmérnök 1896-ban elkészítette a róla elnevezett petróleum-eke kísérleti darabját, melynek erőforrását két egyhengeres összeépített álló elrendezésű Bánki-Csonkaféle 12 LE-s motor szolgáltatta. A Mechwart-féle rotációs elven működő petróleum-ekét a millenniumi kiállításon is bemutatták. IFJ. SPORZON Pál lelkesen így üdvözölte a belsőégésű motorral egy szerkezeti egységet képező talajművelőgépet: „A rohamosan haladó mezőgazdasági gépészet ismét egy új, meglepő vívmánnyal szaporította a gazdasági gépek számát. Ez új gép a Ganz és Társa Gépgyárban készült Mechwart-féle petróleum-eke. Mikor a petróleumról, mint motorikus hajtóerőről a „Köztelek"- ben szó volt, említés volt téve arról is, hogy a petróleum erejét nemcsak az erőgépek hajtására, hanem más gazdasági gépi munkák végzésére is lehet majd használni, ha arra megfelelő szerkezeteket, gépeket készítenek. Jelezve volt ugyanakkor, hogy szántásra is lehet majd az erőt használni, ha a tervbe vett petróleum-eke elkészül. Ma már e terv valósággá lett, mert a petróleum-eke tényleg meg 15 OBERSCHALL Z 1904.203-204.p. 16 L.: Cséplőgép és petróleum... 1894.295.p. 17 SZELES J. 1900.1442- 1443.p.