Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

CSOMA ZSIGMOND: Az archaikus faépítkezés emlékei a nyugat-magyarországi szőlőhegyeken

15. kép. Zsilipéit boronafal része, faragott gerendák és kivájt Jábfák" Zalacséb (Zala m.) szőlőhegyén. kedvezőek voltak, ott „talpra vesszővel fonyott" falú épületek emelését javasolták. JANKÓ János a múlt század végén a Balaton-felvidéken még sövényfalú, favázas, talpas pincéket is említett. Cserszegtomajon ugyancsak álltak olyan boronafalú pincék, amelyeknek présházuk fonott és sározott falú volt. A dél-somogyi, zselici szőlőhegyeken, a Báta, Őcsény, Bogyiszló és a Duna Tolna megyei árterén ugyancsak álltak régi, talpas sövényfalú építmények.

10 A boronafalú szőlőhegyi pincéknél a födémmel rendelkező pincekamrák mindig fa, szilárd falúak voltak. A kétosztatú pincéknél már a présház falazata gyakran sövényfal volt. Kőszegszerdahely, Zalacséb, Miklósfa szőlőhegyein több ilyen vegyes falazatú pincét figyelhettem meg. A sövényfal vázát szintén fagerendák adják, amelyeket vastag talpgerendákba csapoltak, 16. kép. Zsilipéit deszkafalú, szobával bővített, eredetileg kétosztatú présház, az osztrák-magyar határ közelében, Vashegy (Eisenberg, Burgenland) szőlőhegyén. 10 DORNYAI B. 1939. 58., JANKÓ J. 1902.218., VAJKAI A 1939.176., CSALOG J. 1939. 35-41.