Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

CSOMA ZSIGMOND: Az archaikus faépítkezés emlékei a nyugat-magyarországi szőlőhegyeken

7. kép. 18. századvégi, ma kétosztatú, keresztboronafalú, csonkakontyos, nyílt oromzatú, mestergerendás szőlőhegyi présház, Kőszegszerdahely (Vas m.). A hátsó épület talpas, fonottfalú. mét támasztotta alá. Hasonló lehetett a pincekamra, mint a cáki, velemi, kőszegszerdahelyi, vagy a szentkúti, cserszegi, egyosztatú mestergerendás keresztboronafalú társai. Ezek az egyosztatú formák valószínűleg a legkorábbi épülettípust képviselik. (4.,5.,6. kép) Az egyosztatú keresztboronafalú pincekamrák utólagos bővítése a pincekamra mögötti térségben is megtörténhetett, amikor is két szabadba nyíló ajtó jelezte ezt a fajta átalakítást. A hátsó, présházrészt nemcsak tömésfallal, hanem a földbe fektetett talpfákra merőlegesen belefúrt karóknak ágakkal való keresztirányú fonásával is kiképezhették, amit ugyancsak sárral tapasztottak meg. A fonottfalú helység bejárattal szemközti sarkában tűzhelyet is elhelyezhettek, mint pl. a (7. kép) kőszegszerdahelyi pincéjénél. Az első mestergerendás, boronafalú rész a tulajdonos szerint a 18. század végén épült. A pincekamra falán kiképzett faablaktáblás egy 20. sz. eleji építés eredménye, a pincekamráktól tel8. kép. Kétosztatú, boronafalú, présházas pincekamra Kolom (Kulm, Burgenland) Untere Fangs nevű szőlőhegyéről.