Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

CSOMA ZSIGMOND: Az archaikus faépítkezés emlékei a nyugat-magyarországi szőlőhegyeken

cekamrákhoz újabb épületrészt húztak fel. Sok esetben különbözött ennek az épületrésznek az építőanyaga, amely így föld, karó, de később már tégla is lehetett. Ezek a vegyes falú épületek mindig eltérő korú építkezésről, általában későbbi bővítésről tanúskodnak. A pincekamrához egy préselő-feldolgozó présház hozzáépítése általában úgy történt, hogy a bortároió pincekamrába a korábban szabadba nyíló ajtón lehetett belépni, de már a présház helységéből. Ez a megoldás nemcsak a védelmet tökéletesítette, hanem a hőmérsékletlépcsőt meghosszabbította, vagyis a bortároló rész ajtaja a hűvös présházba nyílt és nem közvetlen a szabadba. Az egy és kétosztatú pincekamrák, présházpincék a 18. század végén, 19. század első felében általánosak voltak, míg később istállót és lakószobát nem emeltek melléjük. A lakószobának esetleg külön bejárata volt kezdetben, később már háromosztatúnak építették őket, egy közös - a szabadból a présházba nyíló - ajtóval. Az istállók általában az épület végében álltak külön bejárattal, jászollal. Ritka esetben alápincézett présházpincékkel is találkoztam, mint pl. a mai burgenlandi Szentkúton. Göcsejben ugyanúgy megtalálhatóak a keresztborona falú szőlőhegyi pincekamrák, mint a Mura vidéken, vagy a szlovéniai muramelléki településeken. A nagy szénahozamú kaszálókkal tarkított szőlőhegyeken az istállóval bővült két vagy háromosztatú pincéket még egy nyitott, fal nélküli, de ugyanakkor fedett, a tetőteret a sarkoknál két faoszlop által alátámasztott szénáspajtával hosszabbították meg, így előfordult az 5 osztatú, hosszú szőlőhegyi boronafalú építmény is.

8 Kutatási területemen talált legrégebbi, itt bemutatott pince a 18. század végén épülhetett, háromosztatú, zsúpfedeles keresztboronafalú épület a mai Fuchsgraben 8 BARABÁS J.-GILYÉN N. 1979. 40., 42., a somogyi adatokhoz HOFER T. 1955. 142., KNÉZY J. 1972.529., a diási pincékre Dornyai B. 1939.52., 54-55., 56., az Őrségre Nemes NÉPIZAKÁLGY. 1818.42., Balaton-felvidékre VAJKAI A 1939.175., VAJKAI A 1956. 62-72., Göcsejre GÖNCZI F. 1914.119., 572., Murakeresztúr vidékére SEEMAYER V. 1936.92-96., a szlavónai Muramellékre TÓTH J. 1965.18., vö: O.BOCKHORN. 1978.121. 4. kép. Mestergerendás keresztboronafalú pincekamra 1806-ból Újtelep, (Neustift bei Güssing, Burgenland) Fuchsgraben nevű szőlőhegyén.