Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

SZŐLLŐSY GÁBOR: Az országos tejelési és tenyésztési díjazások érmei a Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményében

Az országos tejelési és tenyésztési díjazások érmei a magyar mezőgazdasági múzeum gyűjteményében SZŐLLŐSY GÁBOR I. Az érmek kibocsátója: az Országos Törzskönyvelő Bizottság Az állattenyésztésben alapvető elv, hogy lehetőleg a legjobb minőségű egyedeket kell tenyésztési célra használni. Azoknál a fajoknál, illetve fajtáknál, ahol a teljesítmény számszerűen mérhető, ott a tenyészegyed értékét döntően meghatározza saját magának, őseinek és utódainak a teljesítménye. Ebből következően igen fontos a származási és termelési adatok nyilvántartása. Ennek a munkának a legjobban bevált módszere a törzskönyv vezetése, mely lehetővé teszi az egyed több éves teljesítményének, illetve több generáció teljesítményének áttekintését. A szarvasmarhatenyésztésben a tejtermelés az a hasznosítási ág, amelyben a tehén teljesítményének mérése szinte önként adódik. A teljesítményt alapul vevő tenyésztői munka a tejtermelő fajták elterjedésével vette kezdetét a szarvasmarhatenyésztésben. Ahhoz, hogy az egyes tenyészetek illetve azok egyedeinek teljesítménye összehasonlítható legyen, a különféle tenyészetekből származó egyedek azonos elvek alapján legyenek elbírálhatók, szükségessé vált a törzskönyvelés elveinek egységesítése, országos törzskönyv felfektetés. A magyar mezőgazdaság fejlesztésére és a gazdálkodók összefogására alakult Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) 1858-ban nyitotta az első országos törzskönyvet lovak, szarvasmarhák, juhok és sertések nyilvántartására. A törzskönyvelési (1949-ig törzskönyvelés, azóta törzskönyvezés a hivatalos elnevezés) munka igen nehezen indult meg. 1871-ben átszervezték a törzskönyvelés rendszerét, de ez sem hozta meg a gazdák széleskörű bekapcsolódását az ellenőrzési munkába. Nem járt sikerrel az 1882. évi törzskönyv-újraindítási kísérlet sem. Csak az 1884-86-os évek hoztak fordulatot a törzskönyvelés történetében. LÓNYAI Gábor alapos előkészítő munkája után, 1885-ben az OMGE keretei között megalakult az Országos Törzskönyvelő Bizottság (OTB), kifejezetten az országos