Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

MÁRTHA ZSUZSANNA: A magyar baromfigazdaság helyzete az 1920-1938. években

csak megközelítő adataink vannak; mennyiségüklet 25 ezerre becsülték. A nyugaton évente megrendezett tojóversenyekre nálunk is sor került.

8 A hazai baromfifarmerek többsége az értelmiségiek és a kispolgárság köréből toborzódott, akik legtöbbje gyakorlati szakismeret nélkül, kevés pénzzel fogott hozzá a nekik ismeretlen vállalkozáshoz. Számukat a Trianon miatt a csonka hazába özönlő, bizonytalan jövőjű közalkalmazottak is növelték. Különösen az 1925-1929. években keletkezett Magyarországon sok baromfifarm, aminek oka az orosz, német, osztrák és cseh farmalapítások példája, valamint a baromfitermékek iránt emelkedő kereslet és ár volt. Az új farmok a meglevőktől vásárolták a tenyészanyagot, emelve ezzel a régiek jövedelmét. (4. ábra) A többtermelés országos fejlesztésének 1927-ben a Földművelésügyi Minisztériumban kidolgozott irányelvei a jóminőségű tenyészanyagot előállító baromfifarmok létesítését és fenntartását is a támogatandó akciók közé sorolták: berendezésüket és felszerelésüket 1928-tól kezdve állami kölcsönökkel és más alkalmas módon meg8 Az első országos tojóverseny 1924. november l-jén kezdődött a gödöllői állami baromfitelepen és 1925. október 31-én fejeződött be. 4. ábra. Pestszentlőrinci baromfifarm érméje.