Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)
ERNST JÓZSEF: A tájfajták kialakulásának kezdete Magyarországon Mezőhegyes vonzáskörzetében
is ezeknek a méneknek nagy része tenyésztésre alkalmatlan volt. Jól illusztrálja ezt a helyzetet az 1869. dec. 2-i körrendelet, amelyben a lótenyésztési bizottmányok közreműködését kérik, hogy a falvak utcáin, a közlegelőkön szabadon kóborló méncsikók tulajdonosait a helyi hatóságok „érzékenyen" megbüntessék. Hathatós intézkedést csak a kellő számú állami mén biztosításával, valamint elegendő mennyiségű, megfelelő minőségű magánmén engedélyezésével lehetett hozni. Erre csak az 1894. XII. törvény alapján kiadott 41.780/1897. sz. rendelet alkalmazásával kerülhetett sor, amelyben elrendelték, hogy csakis a lótenyésztési bizottmányok által elfogadott és tenyésztési bizonyítvánnyal ellátott mén fedezhet a köztenyésztésben. A rendelkezés hatásosnak bizonyult, mert a mének száma erősen megcsappant (3. táblázat). A tár3. táblázat Magyarország lóállománya Év Összlétszám Kanca Csikó 4 éves korig Csikó 3 éves korig Mén 1851 1.653.073 639.081 274.793 19.880 1857 1.757.245 700.335 312.691 28.560 1870 1.819.652 760.918 333.998 1895 1.972.448 739.775 498.538 22.967 1911 1.973.615 907.773 417.164 9.323 gyalt megyékben engedélyezett magánmének számáról a 4. táblázat nyújt tájékoztatást. Érdekes etnikai jelenség, hogy a magánmén tartók zöme, különösen Torontál megyében, szerb nemzetiségű volt. 44 Ezzel egyidejűleg a KOZMA F. által meghirdetett program szerint nőtt az állami mének száma és javult minőségük is. Az állami ménesekből származó mének aránya kedvezőbb lett, javult a magántenyészetekből felvásárolt méncsikók minősége, s a méntartás feltételei is egyre szakszerűbbek lettek. Ezt igazolja, hogy míg 1888-ban a 2477 állami ménből mindössze 57 volt húsz éven felüli, addig 1918-ban a 3725 ménből 206 húsz évnél idősebb egyed volt a fedeztetési állomásokon. 44 Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye é. n. A lótenyésztéssel kapcsolatban közlik, hog a szerb lakosság előszeretettel hajt ménfogatot. Ezt a jelenséget a szerző a negyvenes években Bács-Bodrog megyében személyesen is tapasztalta.
