Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)
ERNST JÓZSEF: A tájfajták kialakulásának kezdete Magyarországon Mezőhegyes vonzáskörzetében
A ménesintézményeknek a kiegyezést követő átvétele és a földmívelésügyi kormányzat tenyésztési politikája Az 1867-es kiegyezésnek egyik szakmai intézkedése volt a cs. k. ménesintézmény további sorsa. Az intézetek átvétele egy hosszabb tárgyalás folyamata volt, amelyet az 1867. március 10-én megalakult Földmívelés- Ipar- és Kereskedelmügyi Minisztérium különösképpen szorgalmazott, mert ezzel egy kész keretben dolgozó anyagi bázis felett szerezhették meg a rendelezési jogot és gyakorolhattak vele közvetlen befolyást a közgazdasági és katonai szempontból még nagy jelentőségű lótenyésztésre. Emellett még az egyéb ágazatokat is figyelembe vették. így pl. a legértékesebb magyar szürke marha tenyészettel (Csáky és Almásy féle gulya) Mezőhegyes rendelkezett, viszont kizárólag a katonai birtok igás szükségletét biztosították vele. A földmívelésügyi kormányzat az átvételt követően az ökröket vásárlással szerezte be, míg a gulya szaporulatát nyilvános árverésen a tenyésztők részére értékesítették. 34 A cs. k. hadügyminisztérim alá rendelt méneseket és méntelepeket 1868- ban a területileg illetékes földmívelésügyi miniszterek alá rendelték „uti possiditis" elv alapján, majd a birtokmegoszlás, illetve a kártérítés kérdését függőben hagyva, 1869. január 1-vel a magyar állam átvette a területileg illetékes intézményt. Ezután „birtokon belül" az állam mindennemmű anyagi kötelezettséget visszautasított. 35 1. táblázat Az 1869. január 1-én átvett állomány Kisbér Bábolna Mezőhegyes Összes törzsmén 11 11 19 41 törzskanca 204 162 575 1041 felállított mén 13 13 felállított kanca 101 101 évjárati méncsikó 106 140 592 838 évjárati kancacsikó 170 154 620 944 34 FEST 1.1872.73. p. 35 Orsz. méneseink. W. 1870.158. p. FEST 1.1872.36. p. Az osztrák kormány a három ménes területén végzett beruházásokért (épületekés állatállomány) 70 %-os részesedést kívánt azzal az indoklással, hogy ezeket javarészt az osztrák adóforrásokból finanszírozták. A magyar kormány ezt nem fogadta el azzal érvelve, hogy a ménesekből származó tenyészlovak és remondák megtérítették az addigi befektetéseket.
