Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

ERNST JÓZSEF: A tájfajták kialakulásának kezdete Magyarországon Mezőhegyes vonzáskörzetében

Lábra. Mezőhegyesi törzskanca az 1873. évi bécsi világkiállításon. Egyik legrégebbi magyar lófénykép. Fotó: B. Schnabeli, 1873. az állomány. Ez részben a lovak sajátos forgalmából, az állomány nagy fluktuációjából, s nem egyszer a kormányzat által is támogatott, azonban következetlen tenyészmén beszerzésből adódott. Az állomány minőségi összetételét nagyon befolyásolta a lótartók gazdasági helyzete, a nemzetiségi hagyományok s a birtoknagyság. Ezek a tényezők különösen hatottak Mezőhegyes környékén, a Bánátban és BácsBodrog megyében.

27 Kifejezett fajta szerinti tenyésztést - néhány uradalmi ménesen kívül - nem folytattak az országban. Ez alól Mezőhegyes sem volt kivétel. A tenyésztést az alapítást követő években beszerzett kancák utódaival és a saját tenyésztésű, valamint az esetenként vérfrissítésül beszerzett ménekkel folytatták szoros beltenyésztéssel, sőt ro27 L. 10. jegyzet.