Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

SZABÓ LÓRÁND: Beszámoló a Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Szövetségének (AIMA) Budapesten tartott CIMA-8 kongresszusáról (1987. szeptember 7-11.)

V. szekció Elnökök: NIELSEN S. és TOGNI R. Titkár: P. ERMÉNYI Magdolna „A nők mezőgazdasági tevékenységének és szerepének múzeumi bemutatása" témában az V. szekción elhangzott előadások tartalma rendkívül változatos volt. Ezeket 4 nagyobb témakörben foglalhatjuk össze. 1. Az első témakör a nők szerepe és helyzete a mezőgazdasági termelésben és lehetőség szerint ennek bemutatása. Ezen belül ÓRSZIGETHY Erzsébet a Budapesttől 50 kilométerre fekvő hévízgyörki asszonyok piacra termelő zöldségtermesztését, racionális gazdálkodását elemezte a 18. századtól napjainkig. P. HARTYÁNYI Borbála e témakör széleskörű bemutatásában a szakmúzeumok feladatát hangsúlyozta, hogy kiállításaikban az ember, ezen belül az asszony mentalitása, munkája nagyobb súlyt kapjon. Ismertette a Magyar Mezőgazdasági Múzeum ilyen irányú törekvését, amelyet szinte megalapításától a mai napig folytonosan végez. Ez megnyilvánul a gyűjtő, megőrző munkákban és a különböző témájú kiállításokban. LAND A Miroslav a világ erdőgazdálkodásában résztvevő asszonyok aktivitásáról és helyzetéről adott összefoglalást. Külön szólt a csehszlovák nők ilyen irányú munkájáról és helyzetéről, akik a nehéz munka ellenére kevesebb bért kaptak. Munkájukat ma már többre értékelik. Ezt a folyamatot kiállításaikban főként fényképekkel, grafikonokkal dokumentálják. BENETT Susan az Ontario államban élő falusi asszonyok munkájáról, társadalmi helyzetéről és „aktív" pihenéséről számolt be 4 időszak példája alapján (1830,1880,1930,1980). Az egyes korszakokban nagy eltérések mutatkoztak, ma viszont az asszonyok ugyanúgy, mint 150 évvel ezelőtt, egyenlően részesednek minden farm-munkában. Szabadidejükben már nagy társadalmi, politikai aktivitást tudnak kifejteni. KNUDSEN Ann Vibeke Bornholm szigetén egy 19. századi farmon kialakított múzeum hagyomány-megőrző szerepét ismertette, melyben az önellátásban a nőre nagy feladat hárult. A múzeumban minden háztartási és mezőgazdasági munkafolyamatot a kor szokásai szerint végeznek. A látogatók mindezekről hű képet kapnak. 2. A 2. témakör két előadója a mezőgazdasággal foglalkozó nők művészi érzékét, szellemiségét, népművészeti alkotásait elemezte. ZSELJAKOV Ivan a délkeleti bolgár nők életkörülményeit, szokásait és az ehhez kapcsolódó, általuk készített hétköznapi és ünnepi ruházatot, lakáskultúrához és ünnepi szokásokhoz tartozó tárgyakat ismertette. Ezek Bulgáriában kiemelkedő értéket képviselnek és mindezzel az elhovói Néprajzi Múzeum foglalkozik. KATEVA Elena „A bolgár parasztasszony keze, mint a szép megformálója" címmel lírai hangvétellel összefoglalta országa falusi asszonyainak népművészeti remekműveit. 3. A 3. témakör a nő mezőgazdasági munkájának megjelenítése a képzőművészetben és a népművészetben. Felhasználásukat a múzeumokban FORNI G. elemezte, az asszonyok helyzetét és szerepét az agrár civilizációkban, amelynek fejlődésében a nők a praehistorikus kortól napjainkig jelentős helyet töltenek be. A Szahara elsivatagosodása előtti korokból fennmaradt ábrázolásokból megismerhettük az életet