Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

BALASSA IVÁN: A magyar sertéstartás történetének néhány kérdése

járta a nyáj a szigeteket, a mocsarakat, míg ősztől, sok esetben egész télen át, a makkos erdő tartotta őket."

33 A Balaton szélén növő kemény, tokos magvú bakács e tájnak ugyancsak kedvelt disznó eledelének számított.

34 A fertő menti sertéstartás a lecsapolások előtt különösen nagy jelentőségű volt. Mint már láttuk a mocsári és erdei sertéstartás össze is függhetett. Erre SZABADFALVI József külön is felhívta a figyelmet. A Sárrét (Bihar m.) déli részéből a Bihari-hegyekbe hajtották a kondát őszi és téli makkoltatásra. Nagyszalontán a mocsár és a makkos erdő tartotta a disznónyájakat, melyeket ezelőtt egy évszázaddal nem is kellett messze hajtani.

35 A két tartásmód kapcsolatának részletes feltárása még a jövő feladata. A makkoltatásra alkalmas erdő régi magyar elnevezése az avas, mely a keleti nyelvterületen egészen a iegutóbbi időkig közszóként is élt, de a régiségből is ki tudjuk mutatni. 1585: „Soha Boldogkőhöz tilalmast és avast nem fogtak" (Boldogkő: Abaúj m.).

36 1585: „Regééhez avasnak fogtak az úr számára az bükköst. Az várbeli marháknak avast fogtak mind erdőbényei szőlőkig" (Régéc: Abaúj m., Erdőbénye: Zemplén m.).

37 1667-ben egy tanúvallomásban ezt olvashatjuk: „Azt is tudom, hogy ha azon az nékiek engedett erdőn makkocska termett is, tehát mindjárt felét avasnak fogták az úr őnagyságára számára a tisztek."

38 1738-ban egy erdőrészről írnak Lácán (Zemplén m.): „Szent Mihály naptól fogva avasnak tartatott." Bükkaranyoson (Borsod m.) jegyezték fel 1739-ben: „Azon bírság alatt ezután erős tilalom lészen az harsányi gyalogúttói a Meszesvölgyig lévő avas".

39 A számos történeti adat közül nehéz megállapítani, hogy egy-egy esetben közszó vagy földrajzi név-e? 1728: „Vagyon egy darab avas a Sütő patakán felül" (Bodok: Háromszék).

40 Az északkeleti nyelvterületen viszonylag kevesebb avassal összetett földrajzi név fordul elő. Ennek okát abban lehet keresni, hogy itt élt legtovább közszóként. Általános tapasztalat, hogy egy közszó akkor válik földrajzi névvé, ha általánosabb köznyelvi jelentése már kezd elhomályosodni. Az avasnak a „makkoltatásra szolgáló erdő" mellett egy másik igen közelálló jelentése ismeretes: „nagy fákból álló, rengeteg erdő, szálas erdő, rengeteg". Az utóbbi jelentés nem mond ellent az előbbinek, mert a makkoltatás csak ott lehetséges, ahol már öreg, szálas fák állnak az erdőben. Az avas szóban ezt a két jelentést érezték azok a szakemberek, értelmiségiek, akik olyan vidékről származtak, ahol szavunk 33 TAKÁCS L. 1973.69. p. 34 UMTsz. 35 SZABADFALVI J. 1971.324. p. 36 NySz. 1:139. p. 37 NySz. 1:139. p. 38 TAGÁNYIK 1896.1:560. p. 39 TAGÁNYI K 1:722. p. 40 SzTAl:510.p.