Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

SZABÓ LÓRÁND: Beszámoló a Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Szövetségének (AIMA) Budapesten tartott CIMA-8 kongresszusáról (1987. szeptember 7-11.)

összefoglaló a szekciók munkájáról I. szekció Az I. szekció témája „Nők szerepe a mezőgazdaságban a történelem folyamán" címet viselte. Az üléseket Hugues HAIRY és Wolfgang JACOBEIT elnökök vezették FEHÉR György és PÁLMÁNY Béla titkárok segítségével. Tíz előadás szerepelt a programon: TAGÁNYI Zoltán, MOHRMANN Ruth-E., N. KISS István, RICHARZ Irmintraut és PETERS Jan az első napon, míg CHEAPE Hugh, PÁLMÁNY Béla, TÖRÖK Katalin, MAGYAR Eszter, valamint SAALFELD Dietrich a második ülésen tartotta meg előadását. A dolgozatok a közreműködők erős érdeklődését mutatják a téma iránt, különösen örvendetes volt kolleganőink élénk részvétele. Ezen túlmenően a résztvevők vitakészsége is bizonyítja, hogy az AIMA témaválasztása helyes volt Természetesen nem tűzhettük célul a téma komplex feldolgozását, de az elhangzott dolgozatok összességükben jól összefoglalták a férfiak és nők között a mezőgazdaságban kialakult munkamegosztás történetét, bemutatták az asszonyok helyzetét a háztartásban és a családban, mindennapi túlterheltségüket, a ház körüli munkákban betöltött pótolhatatlan szerepüket, a férfiak és nők közötti szellemi és érzelmi kapcsolatot, a nők mezőgazdaságban elfoglalt helyzetének változó megítélését Mindazonáltal az új kutatási témakörök jelentőségét, a nők történetének újfajta forrásait is alaposan megvizsgálták. Előnyösnek bizonyult, hogy egyaránt foglalkoztak általános, nagy vonalakban tárgyalt, illetve néhány speciális regionális vagy tárgyi szempontból mélyfúrás jellegű - témával. Kritikai észrevételként felvethető, hogy a muzeológiai belső összefüggésekre többnyire csak utalás történt. Másrészt viszont az is tény, hogy a „Nők szerepe a mezőgazdaságban" még egyáltalán nem kidolgozott kutatási terület. Megerősítést nyert, hogy nem elégséges csupán az esztétikai érték kihangsúlyozása mellett kiállítani a parasztasszonyok munkaeszközeit fényképeit, vagy viseletét. Jövendő korok történészei és muzeológusai számára a téma egészen más, újszerű értékelést is kaphat, amelyek a parasztasszonyok mindennapi életének történetéből erednek és amelyeket megfelelő módon kell bemutatni a kiállításokon is. II. szekció A II. szekció ülésein LÜHNING Arnold és BALASSA Iván elnökletével feldolgozásra került a kongresszus fő témájának 1850-1950 közötti periódusa. Titkárok: CSOMA Zsigmond és FÜLÖP Éva voltak. A szekcióüléseken 20-25-en vettek részt és 12-en szóltak hozzá az előadásokhoz. A legtöbb hozzászólást kiváltó téma az ideológia és a női munka kölcsönhatásait elemezte. HENNING Friedrich-Wilhelm ,A parasztasszony a nemzetiszocialista Németországban" című előadásában kiemelte, hogy ennek gazdaságpolitikája a nőknek főként a háztartásban és a ház körüli kerti munkákban szánt szerepet Érintette ezt az időszakot GRIEPENTROG Gisela dolgozata is:, Asszonysors a Mag-