Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

WOHLNÉ NAGY ÁGOTA: A gyógynövénytermesztés története Magyarországon a XX. században

getett növényekkel jól teletömött zsákkal vagy kosárral. Természetesen ezek is gyógynövények. KEREKES József szerint

2

, aki a ma érvényben lévő meghatározását adta a gyógynövényeknek, a fűszer- és illóolajosnövények is idetartoznak, hiszen pl. a kakukkfű gyógyításra, fűszerezésre és illóolaj nyerésre is szolgál. Továbbmenve - és ezúttal a gyógyító funkciónál maradva - azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy sokszor a zöldség, vagy éppenséggel a szántóföldi növények is bevonulnak a gyógynövények közé, így a burgonya, tök, uborka, gabonafélék, stb. gyógyítószerként való felhasználása széleskörűen elterjedt.

3 Ebben az esetben természetesen másodlagos funkció a gyógyítás. Ha tehát a gyógynövény fogalmát szeretnénk meghatározni, egyrészt jelent minden „klasszikus értelemben" vett gyógynövényt, valamint a fűszer - és az illóolajos növényeket, másrészt minden olyan növényt, amelyet gyógyításra is felhasználnak. Amikor gyógynövénytermesztésünkről beszélünk, ez utóbbiról értelemszerűen nem esik szó, csak azokról, melyeket kifejezetten gyógyhatásúkért vontak termesztésbe, így e tanulmány is e növények tükrében vizsgálja a magyarországi gyógynövénytermesztést, (l.ábra) Panax Hcracicum. D 1. ábra. A Panax heracleum középkori ábrázolása (Camerarius, 1626.) 2 KEREKES J. 1969.5.p. 3 SZABÓ L. 1978.81.p.