Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

V. GÓZ GABRIELLA: A Kolozsvári Gyógynövénykutató Állomás működése a századfordulón

A kolozsvári Gyógynövénykísérleti Intézet tevékenységének áttekintése a két világháború között. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés következtében Magyarország területe harmadára csökkent. Ez számottevően kihatott a gyógynövénytermesztésre is, hiszen a Felvidéken, a Bánátban és Erdélyben jelentős gyógynövénytermesztő területek voltak, s ezek az utódállamokhoz (Csehszlovákia, Románia, Szerb-HorvátSzlavón Királyság) kerültek. A gyógynövénytermesztésben is pótolni kellett a kiesést. Az újonnan termesztésbe vett növényféleségek közül különleges figyelmet érdemlő gyógynövények: (5.ábra) a ricinus (Ricinus communis) a sáfrányszeklice vagy vadsáfrány (Carthamus tinctorus) a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) a rovarirtó aranyvirág (Pyrethrum cinerariaefolium) = (Chrysanthemum cinerariaefolium) a fehér mályva v. ziliz (Althaea officinalis) a macskagyökér (Valeriana officinalis) 5. ábra Chrysanthemum cinerariaefolium - „Rovarirtó aranyvirág" (rovarporvirág)