Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

V. GÓZ GABRIELLA: A Kolozsvári Gyógynövénykutató Állomás működése a századfordulón

juttassa a lakosságot. Bécsben szerzett tapasztalatokkal látott hozzá a gyógynövény­termesztés megalapozásához Magyarországon. A külföldi, főleg Német-, Francia-, Olaszországi eredmények, de Svájc, Hollandia és Ausztria eredményei is biztatóak voltak. KORITSÁNSZKY-nak azonban nem kevés akadállyal kellett megküzdenie itthon, ugyanis ezidőben nálunk a gyógynövényeket még „szoros értelemben", „gaz"-oknak tekintették. KORITSÁNSZKY azonban nem adta fel. Egy katasztrális holdnyi területen minden segítség nélkül megkezdte a kísérleti termesztést, majd 20 éven át 32 féle gyógynövény termesztésével foglalkozott. Ugyanekkor az ország másik felében, a Nyitra megyei Csár - ma Cáry (Csehszlovákia) községben AGNEL­LI József plébános - az irodalom szerint is - sokféle gyógyító és technikai célra hasz­nálható növényféleséget termesztett. Nevéhez fűződik a Mentha Agnelliana kite­nyésztése. A gyógyszerészek közül - akik szintén lelkesen támogatták a hazai gyógy­növénytermesztés ügyét - LEIB Rezső (Pozsony m.) - ma GabCikovo (Csehszlová­kia) és SZKICSÁK Jenő privigyei (Nyitra m.) ma Prievidza (Csehszlovákia) gyógy­szerészek állították fel az első nagyobb desztilláló üzemeket. Budapest és Szeged után pedig Privigyén is létesült olyan vágóberendezés, amellyel a gyökereket, kér­geket, s egyéb növényi részeket felaprították, s úgy hozták forgalomba. 5 A magyar gyógynövénykutatás, a tudományosan megalapozott gyógynövénytermesztés azon­ban PÁTER Béla nevéhez fűződik. A századforduló idején és az 1900-as években a fűfélék legkiválóbb ismerője volt Magyarországon. Tudományos gyűjteményével nemcsak a külföldi szaktekintélyek feltűnő figyelmét, de elismerését is elnyerte. A bécsi, párizsi, londoni és torinói nemzetközi kiállításokon számos érmet, kitüntető oklevelet kapott. Magyarországon elsőként megszervezte a hazai gyógynövényter­mesztést, gyűjtést és értékesítést. 6 (Lábra) PÁTER Béla munkássága indokolja, hogy életrajzát röviden ismertessük. PÁTER Béla 1860-ban született Eperjesen - ma PreSov (Csehszlovákia). Iskoláit Lőcsén - ma LevoCa (Csehszlovákia) végezte, majd Budapesten a József Műegyete­men, ahol természetrajz- földrajz szakos tanári oklevelet szerzett, 1882-1884-ig a Műegyetem növénytani tanszékén volt tanársegéd. 1884-ben a kassai - ma KoSice (Csehszlovákia) gazdasági tanintézethez került a növénytan tanárának. Növénytani kutatásait is ekkor kezdte. 1893-ban áthelyezték a kolozsmonostori gazdasági tan­intézethez. 1893-1912-ig kutató és tanszéki munkája mellett a Vetőmagvizsgáló Ál­lomás vezetője. 1904-ben rendszeres gyógynövénykísérleti kutatásait is megkezdte, amelyeket már az általa létrehozott kolozsvári Gyógynövénykísérleti Állomás kere­tei között végzett. Ez az állomás az első ilyen jellegű intézmény volt egész Európá­ban. Mintájára alakultak a későbbi hazai, s külföldi hasonló rendeltetésű intézetek. 1906-ban magántanári képesítést szerzett a kolozsvári - ma Cluj (Románia) Ferenc József Tudományegyetemen növénymorfológiából és ökológiából. Az egyetemen ettől kezdve egészen 1920-ig gyógynövényismeretet adott elő a gyógyszerészhallga­5 AUGUSTIN B.-JÁVORKA S.-GIOVANNINI R.-ROM P. 1948.446-452.p. 6 PÁTER B. 1959.3-7.p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom