Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)
P. ERMÉNYI MAGDOLNA: Gyümölcstermesztés a Pannonhalmi Bencés Főapátság füssi gazdaságában, a századfordulón. I.
zend." 13 Emellett természetesen a rend hiányos gyümöcsellátásának enyhítésére is törekedett és legalább annyi bevételre, hogy ne legyen ráfizetéses e nemes célú kezdeményezés. Vállalkozása és a rend megértő támogatása igen jelentős volt, mert akkor indították el a csallóközi gyümölcstermelés fejlesztését, amikor a táplálkozás szempontjából oly fontos gyümölcsfélék termesztése még országos méretekben is alig fejlődött. Hosszú évek alatt bebizonyította, hogy szakismerettel, megfelelő gyümőcsfaj, illetve fajta kiválasztásával a kedvezőtlenebb éghajlati és talajviszonyok ellenére is eredményes termesztés érhető el. Hasznos tapasztalatait írásban, szóban, számtalan tanácsadó levelezéssel terjesztette. Faiskolájából, gyümölcsöséből kiadott szaporítóanyaggal hozzájárult szűkebb hazája és a hazai gyümölcstermelés fejlődéséhez. A gyümölcsfaiskola Jó termő ültetvény csak egészséges, erős, fajtaazonos fiatal fák, oltványok telepítésével érhető el. JENEY ennek tudatában kezdte gazdaságában a gyümölcstermelést. Elsőnek 1881-ben gyümölcsfaiskolát létesített a füssi gazdasághoz tartozó Karom pusztán, majd később Ronka pusztán. Karom pusztát FÉNYES Elek is említi 1851-ben „...Komárom vármegyében, fekszik az öreg Duna partján Ronka és Füss, határok által környezteivé. Áll 925 holdból, melly közt 800 hold erdő, 125 hold pedig kaszálló és legelő. Az erdő nagyrészt nyár és jegenye fűzfákból áll, s a Csallóköz egy része innen szokta tűzi fáját vásárolni. Az egész puszta majorság, a szt. mártoni főapátság birtokához tartozik." 14 1870-ben a rendhez 336 kh 340 négyszögöl terület tartozott, mely 238 kh és 340 négyszögöl erdőből, 77 kh 740 négyszögöl legelőből és 20 kh 860 négyszögöl hasznot nem hozó területből állt. 15 A faiskola területének pontos helyjelölésére nincsenek adatok, mérete adatok hiányában nem állapítható meg. Egy későbbi 1904-ből származó kimutatás a karomi faiskolát már meg sem említi, csak a Ronka pusztai szőlőtelep melletti faiskolát jelzi, melynek területe 1,7 magyar hold. 16 JENEY E. szakkönyvéből és a gazdasági kimutatásokból megállapítható, hogy a faiskolát sövényből font kerítéssel vették körül. Táblákra osztották, kutat építettek, szerszámos, illetve menedéket nyújtó bódét állítottak fel. 17 1881 őszén nagy mennyiségű vadgyümölcs magot vetettek el az alanyok kinevelésére, 1883-ban a magoncokat az egész faiskola területén szétültették és beszemezték. Az alanyok „ojtásához" szükséges nemes fajták szemzőhajtásait részben a füssi központi épülethez tartozó „belső kertből", de legnagyobb részt neves gyü13 JENEY E. 18%. l.p. 14 FÉNYES E. 1851.2. k. 182. p. 15 SÖRÖS P. 1916.416. p. 16 BFL FIT. 1904. június 22. 17 BFK BK 294/7 Faiskolai kimutatások 1891-1900.6/b, 22 és JENEY E. 1896.120. p.
