Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

PINTÉR JÁNOS: A szőlőterület alakulása Magyarországon a XIX. század végétől a II. világháborúig

Hajdú-Bihar megye A megyében a hajdúvárosokban és Debrecenben művelték a legtöbb szőlőt. 1895ben Hajdúböszörmény (1.041 kh), Debrecen (775 kh) a legnagyobb szőlőterületű. 1913-ban Debrecen (1.848 kh), Hajdúböszörmény (1.083 kh), Nagyléta (1.017 kh) a sorrend. 1935-ben Hajdúhadház került az élre (1.108 kh), majd Hajdúböszörmény (897 kh) és Debrecen következett (862 kh). Hajdúhadházon 1895-ben még csak 291 kh volt, de jelentős Vámospércs növekedése is: 1895-höz képest mintegy 4-5-szörös a másik két vizsgált esztendőben. A legérdekesebb Nagyléta, itt 1895-ben 186 kh, 1913-ban 1.017 kh, 1935-ben 495 kh. Okait a helytörténészek már nyilván kimutatták.

28 Heves megye Az idetartozó települések és mindenekelőtt az egri és a gyöngyös- visontai borvidék dinamikus területi gyarapodását már korábban is többször jeleztük. 1895-ben még a legnagyobbak is csak néhányszáz kh szőlőt mondhattak magukénak. (Gyöngyös: 570 kh, Eger: 419 kh, Hatvan: 408 kh.) 1913-ban viszont Eger hatszorosára növelte szőlői területét (2.580 kh), a második Heves község 1.433 kh-val (ez négyszeres emelkedés, sőt, a harmadik helyre került Gyöngyösön is duplájára (1.113 kh) nőtt a szőlőterület). Kevés hely van az országban, ahol 1935-re ez a gyarapodás még olyan mértékben fokozódott volna, mint Hevesben, hiszen a legtöbb szőlőt birtokló Egerben akkor már 2.600 kh, a második Heves községben 2.484 kh, a harmadik Gyöngyösön 2.275 kh volt a szőlőterület. Sajnos nincs módunk a további települések nagyarányú gyarapodását közölni, de néhányat a legkiugróbbak közül feltétlenül meg kell említeni. Gyöngyössolymoson 1895-ben nem találtak szőlőt az összeírok, 1913-ban viszont már 574 kh, 1935-ben pedig 1.332 kh volt. Erdőteleknél a három esztendő 70, 731 és 1.008 kh-t mutat. Gyöngyöspatánál pedig 52, 408 és 1.109 kh a szőlőterület. Ugyanilyen lendület tapasztalható Gyöngyöstarjánnál (64, 921 és 1.295 kh), Verpelétnél (83, 665 és 1.068 kh) és Visontánál is (253, 634 és 1.367 kh). Egyetlen 100 kh feletti szőlőterülettel bíró Heves megyei községnél sem találhatunk csökkenést. Komárom megye Esztergom városa messze kiemelkedik, hiszen szőlőterülete 1895-ben 1.581 kh, 1913-ban 1.849 kh, 1935-ben 1.102 kh volt. Az utána következő településeken csak 3-400 kh szőlőt találunk. Az egykor oly híres Neszmélyen 1895-ben 304 kh, 50 év múltán már csak ennek fele volt. Az egész megyére a szőlőterületek fokozatos 28 Itt jegyezzük meg, hogy az egyes községeknél a kirívó szőlőterület változásainak okait nem vizsgálhattuk, mert ezek kifejtése szétfeszítené a tanulmány megszabott kereteit.