Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)
PINTÉR JÁNOS: A szőlőterület alakulása Magyarországon a XIX. század végétől a II. világháborúig
A magyarországi szőlők területe Hivatalos statisztika a borvidékek területéről nem készült. Az egyes becslések vagy pontatlanok vagy félrevezetők. Egy 1922-ben megjelent kiadvány zömében 1912-es adatokra támaszkodva a trianoni Magyarország borvidékeinek területét 363 000 kh-ban jelöli meg. 16 Ugyanakkor a hivatalos statisztika szerint az összes magyarországi szőlőterület volt nagyjából ennyi (1913: 373 000 kh, 1923: 379 000 kh). 1935-ben 366 000 kh-ban adták meg a borvidékek összterületét, 17 holott az összes szőlőtermő terület akkor ezt el sem érte (355 000 kh). Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a borvidékek - papíron - csaknem azonosak az ország szőlőterületével. Ez pedig nyilvánvalóan képtelenség. Bármennyire is pontosították a borvidékek területét, sőt a „bortermő hely" elnevezéssel újabb részek váltak egyértelművé, mégsem lehet Magyarország szőlőterületét ezek alapján vizsgálni. S bár természetesen a borvidékek, bortermő helyek jelentik egy ország szőlő- és bortermelésének minőségét és súlyát, a mennyiségi mutatók nélkül hamis képet kapnánk. Ezért hazánk szőlőterületeinek alakulását a hivatalos művelésági statisztikák segítségével tudjuk nyomon követni. Vizsgálódásunkban az 1895., 1913. és 1935. évi statisztikákat használtuk fel. 18 1895^ben a történelmi Magyarország területéből 1,0 %-ot (488 799 kh) 19 képviselt a szőlő. Trianon után viszont 2,21 %-ot (355 127 kh). 20 Ez azt jelenti, hogy a harmadára zsugorodott országban maradt a szőlőterület 2/3 része. Nézzük ezek után, 16 DRUCKER J. 1922.28-73.p. 17 TAKÁCS Á 1942.23.p. 18 A három statisztika eltérő szempontok szerint készült. A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági statisztikája az 1895. évi adatokat tartalmazza öt kötetben. A művelési ágak szerinti megoszlásban csak a gazdaságok területét írták össze, mellőzték azokat a földadó alá nem eső területeket, amelyek egy gazdasághoz sem tartoztak (közutak, utcák, terek, temetők stb.). A földadó kataszter alapján (a termőföldet művelési ágakba sorolva) készült az 1913. évi statisztika. Az 1935. évi általános mezőgazdasági összeírásból az általunk használt statisztika kizárólag a gazdaságokra vonatkozó összeírási eredményeket közli. Az egyes művelési ágakhoz tartozó területek adatai nem a kataszter szerinti, hanem a tényleges állapotot tüntették fel. A terméketlen területek közül csak azokat írták össze, amelyek gazdaságokhoz tartoztak. Kétségtelen, hogy a három statisztika az eltérő szempontok miatt nem adhat maximálisan megbízható összehasonlítási alapot, de a változások - mindenekelőtt a szőlőterületek esetében - felvázolhatok. Természetesen mindhárom esetben megközelítőleg azonos országterületet hasonlítottunk össze, így az 1895. évi adatokat is csak a trianoni Magyarország területén vizsgáltuk, az elcsatolt országrészeken fekvő szőlőket is mellőztük. Ehhez a Magyar Statisztikai Adatgyűjtemény 1870-1970. Földterület, című kiadvány vonatkozó kötetét használtuk. 19 MKMgS. 1900. V. köt. 5.*p. 20 MAGYARORSZÁG... AZ 1935. ÉVBEN 1938.105. köt. 524.p.
