Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

PINTÉR JÁNOS: A szőlőterület alakulása Magyarországon a XIX. század végétől a II. világháborúig

Borvidékek Ha a szőlőterületek alakulását vizsgáljuk, óhatatlanul a borvidékek területét kell először szemügyre vennünk.

5 Magyarországon 1893-ban törvény, majd minisztériumi rendelet intézkedett a borvidékek beosztásáról.

6 Ekkor 22 borvidéket állapítottak meg. 1) Ruszt-sopron-pozsonyi borvidék. Ide tartozott az akkori Sopron, Pozsony, Mosón, Vas és Nyitra vármegyék területe. 2) Pest-nógrádi borvidék. Ennek területe kiterjedt Budapest Duna- balparti határrészére, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye váci felső, pesti alsó, pesti középső és pesti felső járásaira, továbbá Nógrád, Hont és Bars vármegyékre. 1897-től ide tartozott még a váci alsó járás is.

7 3) Buda-sashegyi borvidék. Ez magában foglalta Budapest többi részét, továbbá Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Duna-jobbparti részeit. 4) Somlyói borvidék. Ez Veszprém vármegye négy községén (Doba, Kisjenő, Nagyszöllős és Somlyóvásárhely) kívül meg a sági hegyből (Alsóság) tevődött össze. 5) Neszmélyi borvidék. Ide Esztergom, Komárom, Fejér, Győr és Veszprém vármegyék területei tartoztak, kivéve Veszprém devecseri, enyingi és veszprémi járásait. 6) Eger-visontai borvidék. Területe kiterjedt Heves vármegyére, továbbá Borsod vármegye hat településére (Andornak, Ostoros, Kistállya, Noszvaj, Novaj, Szomolya). ' 7) Abaúj-miskolci borvidék. Magában foglalta Gömör és Kishont vármegyék területét, Borsod vármegye többi részét, továbbá Abaúj-Torna vármegyét Abaújszántó kivételével. 8) TokajH)ö1rvidék. Itt név szerint meghatározták az idetartozó településeket. Ez Abaújszántót és 32 Zemplén vármegyei települést jelentett. Ez utóbbiak: Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogolaszi, Bodrogzsadány, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Józseffalva, Károlyfalva, Kisfalud, Kistoronya, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Monok, Olaszliszka, Ond, Petraho, Rátka, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegilong, Szerencs, Szőlőske, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Trauconfalva, Vámosújfalu, Végardó és Zombor. (1987-ben Makkoshotykát és Trauconfalvát törölték a borvidékből).

8 5 Itt kívánjuk megjegyezni, hogy tanulmányunkban a trianoni országhatárok közé kényszerült Magyarország területét vizsgáltuk. így az 1920 előtti statisztikák esetében értelemszerűen nem vizsgáltuk a történelmi Magyarország többi részét, hiszen másként nem tudtuk volna az összevetéseket elvégezni. 6 1893: XXIII.t.c. a mesterséges borok készítésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról. Ennek végrehajtásáról szól a kereskedelmi miniszter 1893. évi 83.432 sz. rendelete, melynek 4. §-a ismerteti a borvidékek beosztását. 7 A kereskedelmi miniszter 1897. évi 53.850 sz. rendelete. 8 U.o.