Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

LAPOSA JÓZSEF: Az örvényes-aszófői Öreghegy szőlőterületének változása a múlt század közepétől napjainkig

A 3000 m

2-es földrészlet nagyságból következően az épületsűrűség esztétikailag elviselhető (hektáronként 3 épület) és a táj szőlőhegy jellege még fennmarad). Az építményekre áttérve jól látszik, hogy az utolsó másfél évtized alatt többet változott a beépítés, mint az előtte eltelt másfél évszázadban. 1972-től 1986-ig 15 épület épült és a 0,7-0,8-as épület/ha sűrűségi mutató 13 épület/ha értékre emelkedett. Ez - előbb utaltam a 3 épület/ha határesetre - a gyors növekedés ellenére is jó érték. Összefoglalva: Az örvényesi Öreghegy ma a Balaton-felvidéki szőlőhegyek közül egyike a hagyományait és a szőlőművelést legjobban őrző szőlőhegynek. A helyi tulajdonosok számának csökkenése (ezt a döntő szempontot sem tudtuk pontosan megvizsgálni) és a távoli bebírók számának növekedése azonban ugyanazt a veszélyt, a gyors átépülést és osztódást, az üdülési funkció terjedését vetíti előre, ami a többi parti szőlőhegyen már bekövetkezett. (3. és 4. ábra) Az Öreghegy aszófői része Az aszófői Öreghegy adatait a 3. táblázat tartalmazza. Itt a Balaton- felvidéki szőlőhegyek többségéhez hasonlóan az idők folyamán csökkent a szőlőhegy területe. 1858-ban a kézi méréseim szerint valamivel több mint 60 ha volt a szőlőhegy területe, ami mára 44 ha-ra csökkent. A csökkenés tulajdonképpen a térképek szerint a II. világháborút követően történt, azonban az említett 16 ha-on már az 1924-es felmérés során sem műveltek szőlőt és az 1858-as térképen már szereplő a későbbi3. ábra. Mindkét présház állt 1858-ban. (Örvényes 479., illetve 464. hrsz. 1858-ban, ma olvashatatlan, illetve 414/2.)