Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

TAKÁCS ISTVÁN: Szentkirály középkori falu zoológiai leletei. (4-4/a ház, gödöról)

san, a hasznosításnak, elosztásnak, értékesítésnek megfelelően trancsírozták fel. Ezt támasztja alá, hogy az egyik lakóépület mellett egy az állatok feldarabolására készített építmény- (vágóhíd) -maradványai is előkerültek.

19 Lókultusz, lóval kapcsolatos hiedelmek Az eddigiekből is kiderült, hogy a szentkorályi kunok életében a lónak megkülönböztetett szerepe volt. Ez azonban nemcsak a lóhúsfogyasztásban hanem számos a hétköznapi élethez, hiedelemvilághoz köthető jelenségben is megnyilvánult. Számos lócsontból készült eszköz - pl. csontkorcsolya - került ki ezidáig a leletegyüttesből

20 melyek az állatok teljes mértékű hasznosítását bizonyítják. A gödörólban és az ásatás több pontján fellelt, általában több együvé eltemetett, esetenként karcolással megjelölt

21 lócsűdcsontok (os Phalangis 1) pedig valamilyen kultikus vagy babonás szokással magyarázhatók.

22 (16. ábra) Szintén mágikus eljárás kellékei voltak a gödörólban fel10. ábra. Hossz- és keresztirányban darabolt fiatal sertés koponyák. 11. ábra. A rendkívül apróra vágott csontok jól főzhetők, így minden rajtuk lévő hús hasznosítható. 19 KASSAI M. K.-TAKÁCS 1.1985.854. p. 20 KASSAI M. K.-TAKÀCS 1.1985.853. p. 21 A jelölések, karcolások a csontok zoológiai feldolgozásakor tűntek fel. Miután kiderült, hogy „tárgyként" hordoznak magukban hasznos információkat - csatoltuk a többi régészeti lelet mellé. Részletes régészeti, zoológiai elemzésüket később tervezzük. 22 PÁLÓCZI HORVÁTH A-TAKÁCS1.1983.2. p.