Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Nováki Gyula: Tufába vágott gabonásvermek Északkelet-Magyarországon a törökkortól az újkorig

3. Boldogkő vára és a gabonásvermek. Sárospatak vára A Vörös-torony 1526 előtti fennállására nincs biztos adatunk. Annyi bizonyos, hogy 1534-ben már állt. Építését esetleg már a XV—XVI. század fordulójára is tehetjük, a Pálócziak idejére, de lehet, hogy a Perényiek építették 1530—34 között.8 A torony

alján lévő két gabonásverem egyetlen írásos említését sem ismerjük, a fentiekből csak arra tudunk következtetni, hogy legkorábban a XVI. században készíthették. A vermek készítési idejére két lehetőségre gondolhatunk. A várat 1573-ban Dobó István a Dobó családnak szerezte, nem lehetetlen, hogy az egri vár 1552. évi ostromakor jó szolgálatot teljesítő gabonavermek tapasztalatai alapján itt is készíttetett hasonlókat. 1616 után I. Rákóczi György birtokába került a vár. Mivel a messze kiterjedt birtokain és magában Sárospatak városában is sok gabonásvermet használtak, az sem kizárható, hogy a Vörös-torony vermei a XVII. században készültek. A vár 1701. és 1712. évi leltára szerint a Vörös-torony második és harmadik szintjén gabonát tároltak. A vermek a legalsó szinten van-8 DÉTSY M. 1966.; GÖMÖRI J. 1971.