Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Nováki Gyula: Tufába vágott gabonásvermek Északkelet-Magyarországon a törökkortól az újkorig

azonban a mennyezet leszakadt. Ezután kőből kiboltozták, az oldalfalakat pedig 60 cm-rel beljebb kőfallal megerősítették. Az átépítés során keletkezett kőtörmelékkel az addig nyitott gabonásvermeket betömték, de a kerek szájnyílásukat még meg lehet állapítani. Hat verem van két sorban, négy, illetve kettő egymás mellett. Egyiknek a szájnyílása mérhető volt, átmérője 60 cm. Az 1982. évi falvastagítás során az egyik verem szájnyílása kis részben az oldalfal alá került. b) Csepreghy-pince (hrsz. 308) (33. kép A). A pince kis bejárati helyiségéből nyílik alacsonyabb szinten egy hasonló kis helyiség, majd további alacsonyabb szinten a belső, nagy méretű pince következik. A két első kis helyiséget összekötő lejtős lejárat szélén, a padozatba mélyed egy gabonásverem, teljesen betemetve. Kerek szájnyílását nagyjából ma is látni, átmérője 50—60 cm (34. kép). Bogács Bakó F. a Lenin u. 27. sz. alatti egykori barlanglakás alaprajzát közli és ebben a 6. számú helyiségben egy gabonásvermet is jelöl.43 (35.

kép). Ennek alapján kerestük fel a helyszínt 1982-ben. A ház jelenleg Takács Ferencé. Nagynénje, Kiss Imréné (Bogács, Felszabadulás u. 8.) vezetett minket a helyszínre. A barlanglakásban még ő is lakott, de a veremről nem tudott semmi közelebbit. A verem az egyik oldalsó, ugyancsak tufába vájt pincehelyiség sarkában van, teljesen üres. Szájnyílása négyszögletes, lekerekített sarkokkal, mérete: 44 x 49,5 cm. Durván kinagyolt kőfedője ugyancsak négyszögletes, erősen rongált, a ráillesztésére külön vájat nincs kiképezve (36. kép). A perem alatt 10 cm-re már kiöblösödik, alja gömbölyű. A verem teljes mélysége 160, legnagyobb átmérője 129 cm. Oldalfalán a kővágó csákány erős nyomai látszanak, durva kidolgozású. Égésnek, szeglyuknak nem találtuk nyomát. Bakó F.-nek sem sikerült közelebbi adatokat gyűjtenie a veremre, csak annyit, hogy a 2. világháború alatt „bunkernek" használták (ami viszont nehezen képzelhető el, mert a kis mérete miatt legfeljebb ülni lehet benne) és megjegyzi, hogy 18 q búzát helyezhettek el benne.(A mi számításaink szerint ennek kb. a fele reális). A barlanglakás készítésének időpontja ismeretlen. Bogács községben több gabonásvermet nem sikerült kinyomozni. 43 BAKÓ F. 1977. 58. kép. Itt a verem tévesen négyzet alakúnak van jelölve.