Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Takács Imre: A mezőgazdasági tudományok magyar művelőinek egykori társasága (1935—1948)

londoni International Conference of Agricultural Economists magyarországi csoportjának 1936. évi csatlakozása, amely azontúl a Társaság nemzetközi bizottságaként működött. Az Agrártudósok Nemzetközi Értekezletének célja az agrártudományok művelői nemzetközi együttműködésének előmozdítása volt. Magyarországi csoportja 1934 óta működött meghívott tagokkal. Egyik első feladata az 1936 őszén Skóciában tartandó nemzetközi tanácskozáson való részvételünk előkészítése és a magyar agrárszervezetet összefoglalóan ismertető mű megíratása volt. A londoni központ ilyen munka összeállítására felkérte valamennyi külföldi csoportját. A skóciai Saint Andrewsban tartott tanácskozáson a Társaság főtitkára felvetette, hogy legközelebb Magyarországon tartsák meg a nemzetközi tanácskozást. A meghívást a központ elfogadta, és a külföldi szakemberek számára készült „Struktur und Verfassung der ungarischen Landwirtschaft" című kötet lett az első kiadvány, amely idegen nyelven rendszeres, tudományos színvonalú leírást adott a Trianon utáni magyar mezőgazdaságról.0 Az 1973. évben volt a névadó Darányi Ignác elhunytának 10. évfordulója. Emlékének ünnepi beszéddel adózott a Társaság évi közgyűlése, amelyen a családtagok és az elhunytnak nagyszámú tisztelői is megjelentek. Az évforduló alkalmából a Társaság a gazdatársadalmi intézmények kéviselőinek csoportos zarándokutat szervezett a névadónak tassi sírjához. Az 1937. évben sor került L. I. Elmhirstnek, a nemzetközi értekezlet elnökének és két titkárának budapesti látogatására, hogy megtekintsék a Magyarországra tervezett ülésszak helyszínét; Lillafüredet erre minden szempontból alkalmasnak találták. Az angol vendégek számára a Társaság kecskeméti tanulmányutat is rendezett. Mr. Elmhirst Budapesten a hírből már ismert Mezőgazdasági Múzeumot is megtekintette, és elismerését fejezte ki a látottak sokoldalúsága, gazdagsága és a kiállítások kitűnő megrendezése fölött. Az 1941-re tervezett budapesti tanácskozás végül is a második világháború közbejötte miatt elmaradt.10 Ugyancsak 1937-ben megkezdték egy nagyszabású vízgazdálkodási szakértekezlet megrendezésének előkészítését. Számos előadással nem annyira a már eléggé ismert műszaki, mint inkább a még kérdőjeleket tartalmazó egyéb vonatkozások-9 A Struktur und Verfassung der ungarischen Landwirtschaft című kötet egyes fejezeteinek szerzője és témája a következő: Csiky János Magyarország talajait, Réthly Antal Magyarország klímáját ismerteti, Thirring Lajos a mezőgazdasági népesség statisztikai adatait közli, Tátray István a települési viszonyokat, Konkoly Thege Gyula a művelési ágazat, a földbirtokmegosztást és az üzemi viszonyokat tárgyalja, Mattyasovszky Miklós, Kenéz Béla és Czettler Jenő a földbirtok-politikáról, Matolcsy Mátyás a földbirtokforgalomról és -öröklésről, Halács Ágoston a mezőgazdasági munkáltatási rendszerekről értekezik. Takács Imre a mezőgazdasági munkajogról és társadalombiztosításról. Juhos Lajos a parasztság kereseti és életviszonyairól, ifj- Leopold Lajos a gazda életének és a technikának összefüggéseiről. Kerék Mihály a mezőgazdasági munkásnép keresményéről, Koós Zoltán az eladósodásról és a gazdaadósságok rendezéséről, Nizsalovszky Endre az új mezőgazdasági törvényekről ír. 10 A békekötés után az International Conference of Agricultural Economists újabb terveiről levélben tájékoztatta a magyarországi csoportot, s kérte, hogy ez hírt adjon magáról, és közölje, miben lehetnének a segítségére.