Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Nováki Gyula: Tufába vágott gabonásvermek Északkelet-Magyarországon a törökkortól az újkorig
A későbbi ásatásoktól azonban még várhatjuk, hogy a korai századokból is előkerülnek, mert pl. 1364-ből is van egy biztos adatunk gabonásvermekre.120 A „verem" szó egymaga nem igazít el bennünket ebben a kérdésben, mert bár a XII. századtól gyakran előfordul,121 de egyetlen esetben sem lehet bármelyikre a gabona tárolását rábizonyítani. A középkori magyarországi gabonásvermek eredete és elterjedésének kérdése tehát ma még megoldatlan. A vermek léte, elterjedése, használata a mezőgazdasági kultúra színvonalának, társadalmi viszonyainak, gazdálkodási rendszerének következménye és függvénye. Abban egységes a vélemény, hogy — legalábbis Magyarországon — a feudalizmusra jellemző gyakorlat volt. Csábító feladat lenne, hogy a megismert gabonásvermek alapján megkíséreljünk visszakövetkeztetni birtoknagyságra, terméseredményekre. Ez azonban nem járható út, túl sok a bizonytalanság. Nem tudjuk, egy időben használták-e valamennyi vermet egy-egy lelőhelyen, de ha így is lett volna, nem ismerjük a gabona tárolásának az ezzel párhuzamos egyéb módjait és főleg az úgy tárolt gabona mennyiségének kiszámítására semmi alapunk sincs. A terméseredmények meghatározására már történtek kísérletek, ezek azonban annyira ingadozó, és gyakran egymásnak ellentmondó eredményekre jutottak, hogy a mi szempontunkból aligha használhatók. A vermek egykori tulajdonosáról, a hozzájuk tartozó földek, birtokok fekvéséről, nagyságáról semmit sem tudunk. Az általunk felmért gabonásvermek befogadóképességét táblázatban foglaltam össze és azt feltételezve, hogy valamennyit feltöltötték, a vermekben tárolható összmennyiséget is feltüntettem (IV. táblázat).122 A kapott értékek elméleti számítások eredményei, de nagyságrendileg jól tükrözik az óriási különbségeket, amik az egyes lelőhelyek között vannak. A váraknál lévő gabonásvermekben tárolható hatalmas gabonamennyiség egyértelműen nagy létszám ellátását szolgálta, ugyanakkor a borospincék kis vermei nyilván egy-egy család szükségleteit fedezték. Feltűnő, hogy a váraknál milyen nagy különbségek vannak az egyes vermek között. A nagy befogadóképességű vermek feltehetően hosszabb időre és nagy létszámok ellátását szolgálták, bár itt felmerül az a lehetőség is, hogy a bennük tárolt gabona kereskedelmi áru volt és felnyitásuk után (mivel rövid idő alatt ki kellett üríteni) az egész mennyiséget elszállították eladásra. Ugyanezek mellett viszonylag kis méretűeket is találunk, melyekbe valószínűleg a helyi felhasználásra szánt gabona került, amiknek felnyitása után az őrlés és a liszt tárolása nem okozott akkora gondot, mint ha egy nagyot nyitottak volna fel. Egyes pincékben 120 SZABÓ 1. 1975. 83, 65. jegyzet. 121 SZOMOTA I.—ZOLNAI GY. 1902 1906. 1082.; Történeti-etimológiai szótár 1976. 1120. 122 A vermek űrtartalmának kiszámítását Sándorfi Gy. mérnöknek köszönöm. Mivel a gabona légmentes lezárásához a nyaki részt törekkel, földdel kellett feltölteni, ezt leszámítva vettük alapul a vermek méreteit, vagyis csak a hasznos légtérrel számoltunk. A legfontosabb gabonák súlyát HAJAS J.—RÁZSÓ I. 1962. a következőkben jelöli meg: 1 m3 búza 720-840 kg, árpa 680-720 kg, rozs 680 —700 kg súlyú. Ezek átlaga alapján 1 m3 gabonát 723 kg súlyúnak vettem.
