Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
MÚZEUMI ADATTÁR: - Rakmányiné Bárdos Éva: Újabb adatok egy főúri lószerszámról
—1944-ig terjedő időszakból valók s nem biztos, hogy a grófi család leszármazottjától származnak. A továbbiakban szólni kell még a szerszámzat igen értékes és díszes rézvereteiről is. A címervereteken VERÁN K. felirat olvasható, amely bizonyára az ötvös neve. (6. ábra) A Budapesti cím- és lakjegyzékben ilyen személy sajnos nem található. Lehet, hogy nem is ötvösként, hanem pl. szobrászként kellene keresni? Az 1885-ös kiállítás katalógusában ugyanis10 található egy Verán J. nevezetű szobrász. Pettkó —Szandtner szerint azonban a lószerszámok vereteit „szerszámveretéköntőmester" szokta készíteni. Az ötvösök különben sem vésték nevüket az elkészült tárgyba, hanem az ún. „ötvös jellel" látták el azt. Hajdanában az ötvös szót egyébként is a bizsukészítőkre használták. Ilyen módon tehát VERÁN K. kilétét nemigen lehet kideríteni. A címerveretekről megállapítható, hogy ezek nem mind öntvények (csak a vastagabbak), jó néhány pedig préselve van és kitömve cinnel. A préselésre utal, hogy az egyik veret kardot tartó oroszlánja karjánál látszik, hogy rosszul vágták ki a rézlemezből. A címerbe a szegecseket — melyekkel azt a bőrhöz erősítették — a cinnel való kitöltéskor helyezték el. Aprólékos, finom a címerek kidolgozása. A mintázás egy része másodlagos. Ez kiderül néhány veret összehasonlításából, mivel a poncolások helyei eltérnek. A homlokszíj középső motívumán is látszik a sárgaréz alatti cin. A fülrózsa két részből álló, az alsó tömör öntvény, a címer rajta préselt, és nincs forrasztva, mert pengével alá lehet nyúlni. (7. ábra) A csatok nyelve a nagy igénybevétel miatt két részből áll. A veretek sárgarézből készültek és aranyozva vannak. Az aranyozás különböző mértékben lekopott. Ezzel magyarázható, hogy a lószerszám vereteinek színárnyalata nem egyforma. Valószínűleg a rézre vékony ezüstréteget csapattak, és utána aranyozták, ezáltal tartósabb lett az aranybevonat. A textiltartozékokon is gazdag fémszálas díszítés van. Ez nem sárga, hanem vörösrézből készült, ami szintén aranyozott. (A vörösréz puhább a sárgánál, így hímzéshez jobban megfelel a belőle készült szál.) A hímzéshez használt szál a fonal (valószínűleg selyem) köré tekert rézszalagból áll. Az egyik izzasztó hátoldalára egy régi újságlap ragadt. Ez azonban bármikor (tisztítás, csomagolás) odaragadhatott, így a tárgy és az újság kora nem hozható egymással kapcsolatba. Rövidítések BFL = Budapesti Fővárosi Levéltár OL = Országos Levéltár 10 Mudrony S., 1885. 286. p. 11 Pettkó Szandtner T., 1931. 89. p.
