Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: Karsztfásítás az Osztrák—Magyar Monarchiában, különös tekintettel a horvát tengermellékre és Fiume városára
Az említett, 1907. évi kimutatásban benne vannak a magánbirtokosok állami kezelésbe vett, illetve állami kezelésbe nem vett, de az állam segítségével végzett, magánterületen lévő erdőtelepítések is. Az 1903. évi kimutatás szerint 690 (!) parcellában, összesen 128 kh (73,7 ha) magántulajdonban lévő kopár területet jelöltek ki erdőtelepítésre. Az edőtelepítésekhez az állami csemetekertből ingyen kapták a csemetét, csak az elszállításról és az elültetésről kellett gondoskodniuk. A mesterséges erdőtelepítések mellett a meglévő erdők is fokozott gondoskodást kívántak. Az erdőtörzskönyvi adatok első felvételekor, már az 1880-as években, minden fiumei erdőt feltétlen erdőtalajon állónak írtak le.60 A Recsina folyó szabályozásakor ezen kategórián túlléptek, véderdővé nyilvánították a meglévő faállományokat, továbbá a mesterséges erdőtelepítésekkel is véderdők keletkeztek. Az 1898. évi törvény szerint a magánbirtokosok is állami kezelésbe adhatták véderdeiket, illetve beerdősítendő kopáraikat. 1909-ben a városnak 160 kh (92,1 ha), 44 magánbirtokosnak pedig 50 (28,8 ha) véderdeje volt. Számunkra nagyon becses a BODOR Gyula által 1909-ben kézített és jóváhagyott véderdő üzemtervi javaslat.61 Emeljük ki a tervből azokat a rendelkezéseket, amelyekkel a fiumei Karszton biztosítani kívánták az elkarsztosodás megállítását és a kopár területek művelésbe fogását! Az 1879. évi erdőtörvény alapján a véderdőkben tilos a tarvágás és az erdőirtás, és ugyancsak tilos a tuskók és a gyökerek kiirtása. Továbbá tilos a legeltetés „mindaddig, míg a fákban és sarjadékokban, vagy a talajban kárt okozhat, s illetve a míg annak foganatosítását ezen gazdasági terv előírásai, vagy a kormányzói tanács meg nem engedik." Az alomgyűjtést is tiltotta a véderdőkre vonatkozó, erdőtörvényben lefektetett előírás, így a véderdőkre írt üzemterv is. Láthatjuk, hogy valamennyi, a Karszton gondot okozó gazdálkodási szabálytalanságot a magyar erdőtörvény véderdőkre vonatkozó fejezetével megnyugtató módon lehetett szabályozni. Az üzemterv erdősítésekre, fahasználatokra vonatkozó részei tartalmazták azokat a tapasztalatokat, amiket a fiumei Karszt befásításában már eddig elértek. így az ültetések idejére február—március, illetve október—november hónapokat jelölték meg. Sőt felhívták az erdőtulajdonosok figyelmét: „Az előírt gazdasági műveletek mikénti foganatosításához szükséges szaktanácsért a véderdő tulajdonosa a Fiume város erdejének szakértői kezelését teljesítő erdőtiszthez fordulhat, a ki a kért szaktanácsot díjtalanul megadja". Nem érdektelen még megjegyeznünk, hogy az erdőtörvény által előírt „VE"(„Véderdő-") határoszlopokra kétnyelvű, „VE—BD" („Bosco difesa" — olasz) feliratot is elhelyezték. Sőt a véderdők gazdasági tervét — tekintettel a birtokosok 60 Lásd: BEDŐ 1885. I. 80—81. p. és 1896. II./2. 890—891. p. 61 Erdészeti és Faipari Egyetem (Sopron), Erdörendezéstani Tanszék. XII. cs. 27. sz. Fiumei véderdő üzemterve.
