Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: Karsztfásítás az Osztrák—Magyar Monarchiában, különös tekintettel a horvát tengermellékre és Fiume városára
Gradiska Grófságában és az Isztriai Grófság területén az 1880-as években kezdte el. A komisszió működése előtt Triesztben már 1843-ban vetettek fenyő- és akácmagot,29 sőt 1859-ben 7000 db bálványfát ültettek a Karsztra.30 Az Osztrák Birodalmi Erdészeti Egyesület 1865-ben szervezett tanulmányutat a Trieszt környéki Karsztra, ahol a szakemberek néhány ültetési kísérletet is megszemléltek.31 Korábban, 1848 körül vetődött fel, hogy egyesületet kellene alapítani a Trieszt környéki, továbbá Görc és Gradiska területén lévő kopárok beerdősítésére. Trieszt városa és a környező községek határozatuk alapján vállalták is az erdősítési költségeket, az állam kezdetben csak pártfogó szerepet játszott. A trieszti komiszszió 1882. évi felállítása után azonban megnőttek az anyagi lehetőségek, mivel központi forrásokból is jelentős támogatást kaptak. így a felállított kataszter szerint a beerdősítendő területekből a legtöbbet Triesztben teljesítették. Isztriában az 1886-ban hozott karszterdősítési törvény alapján Porenzóban (Porec — Jugoszlávia) működött a komisszió. Legelőször 2711 ha területet jelöltek ki erdősítésre,32 majd ez a szám — a birtokviszonyok tisztázásával, illetve az erdősítési sikerek láttán — fokozottan nőtt, csaknem 14 ezer ha-ig. A karsztfásításban legjobban beváló feketefenyő mellett tekintélyes mennyiségű lucfenyő- és vörösfenyő-csemetét is ültettek, lévén a terület egy része a tengertől távolabb fekvő. Itt is igyekeztek — miként Görc és Gradiska területén meg is valósult — a magánbirtokokon lévő edősítések esetében az ültetőgödröket a tulajdonossal kiásatni. Ez az ültetési költségeket lényegesen csökkentette. Érdemes az egyes tartományokban a költségek alakulását áttekinteni: 1000 db csemete Korona 1 ha erdőtelepítés Korona Trieszt 17,04 144,61 Görc és Gradiska 6,37+ 52,75 + Isztria 7,98 113,22 K raj na 7,87 78,81 * Görc és Gradiska területén — mint szóltunk róla — a terület gazdájával ásatták ki az ültetőgödröket, így a költségben az nincs benne. Érdemes még azt is áttekinteni, hogy az erdősítési kataszterek alapján mennyi területet terveztek beerdősíteni, illetve a tervek végrehajtása 1906 végén hogyan alakult:33 29 PUCICH, J. 1900. 44. p. 30 A bálványfa . . . 1867. 340. p. 31 THIERIOT A. 1866 32 Erdősítések a . . . 1891. 702. p. 33 RUBBIA, K. 1907. 4. és 11. p.
