Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Takács Imre: A mezőgazdasági tudományok magyar művelőinek egykori társasága (1935—1948)

nem került sor. Megemlítjük továbbá, hogy 1942-ben Peter Quante, a németbirodalmi statisztikai hivatal osztályigazgatója mint vendég „A mezőgazdasági nagyüzem jelentősége" című előadást tartott a Társaságban. Az 1943. évi november—december hónapokban a Társaság a földművelésügyi miniszter felkérésére átmenetgazdasági szakértekezletet rendezett. Ezzel azt célozta, hogy megvilágíttassanak azok a kérdések, amelyek a háborús gazdálkodásról a békegazdálkodásra való átmenet előkészítéséval és megszervezésével kapcsolatban majdan felmerülnek, s elkerülhető legyen az első világháború után tapasztalt szervezetlenség megismétlődése. Az értekezleten 14 ülés keretében 120 előadás, illetve hozzászólás hangzott el. Napirenden szerepeltek a vízügy, az erdőgazdaság, a szántóföldi növénytermesztés, az állattenyésztés, a kerti termelés, a szőlő- és borgazdaság, a talaj-, rét- és legelőjavítás, a gépesítés, a mezőgazdasági iparosítás, a szakoktatás, a mezőgazdasági hitelügy, a telepítés, a közellátás és az értékesítés kérdései. A szakértekezlet terjedelmes anyagát a Társaság külön kötetben tette közzé. Az 1941/43. évek folyamán megjelent legjobb agrárpolitikai munka jutalmazására a Társaság újabb 1000 pengős díjat tűzött ki. Ezzel egyrészt elismerését óhajtotta kifejezni annak a szerzőnek, aki a legutóbbi időben kiváló munkával gyarapította agrárgazdasági irodalmunkat, másrészt ösztönzést kívánt adni jelentősebb mezőgazdasági munkák megírásához anélkül, hogy a szerzők kezét bármilyen tekintetben megkötné. E jutalomdíj kitűzésével is az volt a Társaság célja, hogy feltárják a mezőgazdasági kérdések közgazdasági összefüggéseit, különös tekintettel a gazdaságpolitika legújabb fejlődésére. A tudományos publikálásokat a jutalmazás szempontjából tárgyuk szerint három csoportba osztották. Az elsőbe a szoros értelemben vett agrár- és szövetkezetpolitikai tárgyú műveket, a második csoportba azokat a munkákat sorolták, amelyek statisztikai eszközöket alkalmazó kutatásokkal igyekeztek valamely agrárprobléma megoldásához közelebb férkőzni, a harmadik csoportba a falupolitikai tárgyú írások tartoztak. A mezőgazdasági termelés és a piac kapcsolatának tudományos szempontból addig eléggé elhanyagolt problémái tisztázásával a Társaság tagjai közül többen értékes munkát végeztek, hiszen az agrárpolitika kérdéseit a közgazdasági összefüggések alapos ismerete nélkül nem lehet eredményesen tanulmányozni, művelni. Az 1944. évvel kedvezőtlen idők következtek az országra is így a Társaságra is. Működését a gyorsan romló harctéri helyzet lényegében az ügyviteli teendők ellátására korlátozta, de választmányi üléseit és évi közgyűlését még megtartotta. Az 1944. évi májusi—júniusi szám után többé nem jelent meg a Magyar Gazdák Szemléje. Az állandó légiveszély, a szinte naponta ismétlődő légitámadások és ősztől kezdve a harci cselekményeknek Magyarország területére történt átterjedése, majd a nyilas rémuralom és Budapest ostroma minden tudományos tevékenységet megbénított. E végzetes események lezajlása után az 1945. év elejével az ország népe számára megnyílt a jobb jövő reménye, de a teljesen megváltozott helyzetben