Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Takács Imre: A mezőgazdasági tudományok magyar művelőinek egykori társasága (1935—1948)

labb élő fővárosi és más városi közönség számára. Mezőgazdasági szakkönyvtárakat kívánt berendezni és esetleg kívülállóknak is rendelkezésére bocsátani; e) tudományos értékű agrárirodalmi müveket adott ki. A magyar mezőgazdasági tudományok eredményeinek a külföldi, valamint egyes külföldi műveknek a magyar szakkörök részére való hozzáférhetővé tétele végett magyar müveket idegen nyelven, idegen nyelvű műveket magyar fordításban tétetett közzé; f) kapcsolatot tartott fenn olyan belföldi és külföldi intézményekkel, szervezetekkel, amelyekkkel való együttműködés a magyar mezőgazdasági tudományok fejlesztésének javára válhat; g) képviselte a mezőgazdasági tudományok, illetve szakirodalom és az ezzel foglalkozók érdekeit, különösen szerzőjogi és szabadalmi ügyekben; h) részt kívánt venni tudományos mezőgazdasági kutatóintézetek létesítésének erkölcsi és adott esetekben anyagi támogatásában. A Társaság tagjai rendes, levelező, tiszteleti, alapító és pártoló tagok voltak. Az összes tagsági jogokat a rendes tagok gyakorolták, számuk az első öt évben 60-at, a második öt évben 75-öt, azontúl 90-et meg nem haladhatott. Rendes tag az lehetett, aki a Társaság működési körébe eső tudományok valamelyikének művelése terén mint szakíró jelentős érdemeket szerzett. Levelező tag lehetett, aki a Társaság működési körébe eső területen mint tudós vagy szakíró működött. Számuk a 35-öt nem haladhatta meg. A tiszteleti tagok belföldiek és külföldiek lehettek. Belföldi tiszteleti tag lehetett, aki a mezőgazdaság fejlesztésében vagy valamely agrártudomány művelésében kiemelkedő érdemet szerzett. Külföldi tiszteleti tag lehetett az, aki, ha magyar állampolgár volna, belföldi tiszteleti tag lehetne. Tagsági díjat sem a rendes, sem a levelező és a tiszteleti tagok nem fizettek. Alapító tag olyan személy vagy intézmény (jogi személy) lehetett, aki, illetve amely a Társaság javára legalább 500 pengős alapítványt tett, vagy kötelezte magát 10 éven át évi 50 pengő fizetésére. A válaszmányban ők is képviselve voltak. Pártoló tag lehetett bárki, aki évi 4 pengő tagsági díj fizetését kötelezően vállalta. A közgyűlési jogokat a rendes és a belföldi tiszteleti tagok határozatképes ülése gyakorolta. Ez lehetett évi rendes, rendkívüli, ünnepi, nyílt vagy zárt közgyűlés. A választmányba a rendes, a belföldi tiszteleti és az alapító tagok voltak választhatók. Az elnökség az elnökből, alelnökből és főtitkárból állt. A Társaságnak osztályai és szakbizottságai voltak. Az alakuló ülést 1935. május 28-án tartották meg a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdaságpolitikai Intézetében Budapest, IV. ker. Szerb u. 23. sz. alatt. Már ekkor kifejezésre hozták, hogy a Társaság mint a napi politikán és minden egyoldalú érdeken felülálló tudományos szaktestület óhajt működni. Az ülést a jelenlevők felkérésére Bernát István vezette, a napirend az alakulás formaságainak elintézéséből állt. A megalakuláskor Teleki Pál indítványára Bernát Istvánt, az Egyetemi Közgazdaságtudományi Kar volt első dékánját, a Magyar Nemzeti Bank alelnökét „első rendes tagnak" választották meg, akinek