Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Takács Imre: A mezőgazdasági tudományok magyar művelőinek egykori társasága (1935—1948)

A mezőgazdasági érdekek minden irányú érvényesítése az érdekképviseletek, a mezőgazdálkodással foglalkozók képzése pedig a szakoktatás feladata. Ez utóbbiak körében a mezőgazdasági tudományoknak kiváló művelői vannak, de míg az agrártermelés alkalmazott természettudományi kérdéseinek vizsgálata több tudományos intézetben otthonra talált, addig az agrár-Magyarországon nincsen olyan intézmény, amely a mezőgazdaságra vonatkozó társadalomtudományi problémák elméleti tisztázásával — megállapításainak gyakorlati érvényesítésétől és az oktatástól függetlenül — tudományos tárgyilagossággal rendszeresen és hivatásszerűen foglalkozna. Egy ilyen intézmény nem tekintené feladatának sem az érdekképviseleti, sem a felsőoktatási szervekkel való versengést, de kiegészítené munkájukat, és hozzájárulna az olyan szellemi légkör kialakulásához, amelytől a gyakorlat emberei is ösztönzést nyernek munkájukhoz; a tudományos megállapítások hatásai előbbutóbb a gyakorlatban is jelentkeznek. Éppen nálunk bizonyítékot szolgáltat erre báró Eötvös Loránd torziós ingája, amelyet ő az elméleti fizika eredményének tartott, és ma ezt a kőolajkutatás gyakorlatilag, sőt üzletileg is kiaknázza. Társadalomtudományi téren pedig elég rámutatni a szocializmusra, amely Marx elméletéből eredt, és világmozgalommá nőtt. Gyakorlati szempontból is sürgős feladat, hogy az agrártudományok intenzív növelésére ösztönző intézmény létesüljön. Külföldön már működnek ilyenek, mint pl. az Académie d'Agriculture de France és a Ceskoslovenske Akadémia Zemedelski. Magyarország sem nélkülözheti a mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó természettudományok és társadalomtudományok művelőit egyesítő szervezetet.3 A tudományok jelentőségét nem kell külön bizonyítani nálunk, ahol a küzdelmes múlt ellenére külföldön is elismert annyi érték termett az egyetemes emberi kultúra számára. Nem meglepő-e azonban, vetette fel a kérdést az alapítók felhívása, hogy amíg szépíróink, művészeink, orvosaink és természettudósaink egész sora világhírűvé vált, addig az agrártudományok terén alig dicsekedhetünk nemzetközileg elismert nevekkel? Pedig ezen a téren is voltak és vannak nem kevesen, akik a munkásságukkal dicsőséget szerezhettek volna, illetve szerezhetnének az országnak. Az előadottakat átérezve, a magyar mezőgazdasági tudományok több vezető egyénisége elhatározta, hogy tudós társaságot alapít, amely a mezőgazdaságra vonatkozó valamennyi tudomány ápolásával és fejlesztésével intézményesen foglalkozik, és tömöríti mindazokat, akik az agrártudományok bármely ágát eredményesen művelik. A kezdeményezők meggyőződése volt, hogy ez nemzeti kultúránk harmonikus fejlődése szempontjából is előnyös lesz. Útmutatóul Darányi Ignác szellemi irányát választották, akit tudásának és gyakorlati értékének szerencsés 3 1929-ben a Szovjetunióban megalakult a Mezőgazdasági Tudományoknak Össz-szövetségi Lenin Akadémiája.