Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Balázs György: Élőerővel működő malmok a Kárpát-medencében
Középkori szótáraink ismerik ugyan a „tapod"45 , „tipod" 46 szavakat, taposó avagy tiprómalmot nem említenek, jóllehet a 16. században már külön névvel említik az ismert típusokat: Mola asinaria Eyn esels muel Samar forgató malom ventimola zelmalom aquimola vyzimalom Beth mola olearia olaj őrlő uel törő malom Pistrinum Száraz Malom Mola manuaria, mola trusatilis Kézzel forgató malom stb.47 Pedig a 16. században már feltételezhetően tiprómalmot építettek Sopron városának az anabaptisták a városháza mögött:48 „Ochsenmühle" néven említik, ami a német malomépítészeti munkákban a tiprómalmot jelenti: „Die Tretmühlen, mint den schräg oder abschüssig liegenden Tretrade, welche auch kurzweg Ochsenmühlen genannt werden."49 „Zum Treten sind die Oschsen, weil sie kurze und starcke Beine haben, besser als die Pferde zu gebrauchen: Man kan also um der Distinction halber, die lestere eine Ochsen-Mühle nennen."50 A Németalföldről érkező, Sopronban 1548-ban letelepedő anabaptisták egyik legfontosabb foglalkozása a malomácsság és a molnárság volt: nálunk elsősorban száraz- és vízimalmokat építettek.51 így például a Sopron megyei Lékán a 16. században szárazmalmot építettek,52 a Batthyányak Ny-magyarországi birtokain számtalan malmot építettek és működtettek, s az alvinci és sárospataki anabaptisták malomépítő tevékenysége is ismert.53Comenius 1675-ben megjelent latin—magyar nyelvű könyvében bemutatja az általa ismert malmokat is: „Ilyen volt legelőször a' kézi-malom, az után a' barom hajtó malom: következendőképpen a' vízimalom és hajós malom végtére a szárnyas-(szél-) malom." (8. ábra). Nem említi, valószínűleg nem ismerte az élőerővel működtetett taposó- valamint tiprómalmot.54 Nem használja a tiprómalom elnevezést Szalárdy J. sem Siralmas krónikájában, amelyben pedig Nagyvárad 1660. évi török ostrománál meglehetősen pontosan írja le ezt a típust: „De azonközben látván hogy azon rettenetes tűztől a derék élés = és czaitház léczes szarufázatja, és annak szomszédságabeli egy kerékkel két kőre 45 Régi Magyar Glosszárium (RMLG) 1984. p. 678. 46 RM LG 1984. 701. 47 RMLG 1984. 473. 48 PAYR S. 1917. 31. A városi jegyzökönyvekből vett adatai szerint a malmot 1556-ban építették, 1707-ben újraépítették, 1710-ben 19 ökröt vettek a malomhoz, 1754-től más célra használták. 49 J. W. ROTH, 1793. 14. 50 LEUPOLD, J. 1767. 76. 51 KATONA I. é. n. (1985) 99. 52 1559. VIII. 26. Léka: „Az kalwgerek igen nyelnek, az lyszth padoth egbe zabtak, kéz az alya, mostan az belső kerekeket chynaljak." OL Kam. lt. Nádasdy cs. lt. Miss. Sombory Gergely, idézi KATONA I. im. 127-128. 53 KATONA I. i. m. 99. 54 COMENIUS, A. J. 1675. 103.
