Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Balázs György: Élőerővel működő malmok a Kárpát-medencében
ezzel.31 A 17—18. századi, malomgépészettel foglalkozó munkákban is megtaláljuk a tiprómalmok eddig ismertetett változatait, a vízszintes síkban, emberek által hajtott tiprókorongos és a ferde síkban, emberek vagy állatok által hajtott malmokat. A. G. Böckler 1661-ben megjelent könyvében két emberi erővel működő tiprómalom metszetét látjuk, melyek közül az egyik A. Ramélli ábrájának pontos mása (illetve tükörképe), a másik pedig elvében hasonló az Agricola által bemutatott felhúzószerkezethez (5. ábra), tengelye ennek is függőleges állású.32 A leírásban viszont említ néhány lényeges dolgot: minél nagyobb dőlésszöget adunk a ferde síkban forgó korongnak (30—40—50°), illetve minél nagyobb a korong átmérője, annál könnyebben taposható, „. . .amint ezt a szerkezet s a tapasztalat maga is megtanítja".33 J. Leupold Spandau várában, poroszföldön látott egy „igen ügyesen elkészített" tiprómalmot (6. ábra), mely 2 járaton őrölt, négy ökör hajtotta (valószínűleg párban váltva egymást, v. ö. 29. sz. jegyzet), mivel „.. .ehhez alkalmasabbak az erős és rövid lábú ökrök, mint a lovak . ..". Megjegyzi még, hogy egy járatot is működtethetünk, „. . .ha a kerékbe ökrök híján foglyokat állítunk."34 Ezt követően, igen részletesen, méreteket, áttételeknél fogszámokat, orsópálcaszámokat megadva a malom szerkezeti leírását közli, gyakorlati tanácsokat adva az ilyen malmokat szerelőknek.35 A tiprókerék dőlésszöget 20°-ra javasolja állítani36 (az emberi meghajtású tiprómalmok dőlésszöge 30—40—50°-os, ld. 84. sz. jegyzet). J. Leupold munkája a legigényesebb korának malomszerkezeteket ismertető müvei között: a leírásokat méretarányos, részletrajzokat is tartalmazó metszetek követik, bemutatva a főbb malomtípusokat, a tipró-, száraz-, hajó-, szél- és különféle vízimalmokat, általában alaprajzot és metszetet is közöl. Hasonlóképpen pontos szerkesztési rajzát adja az áttételi elemeknek, fogaskerekeknek, orsóknak a kőpadnak, stb. (7. ábra) Az élőerővel működő malmokról J. W. Roth a 18. század végén igen kimerítő fejtegetést ír.37 A legtöbb típusról igen rossz a véleménye: a kézimalmokat drága játékszereknek, az ókori idők maradványainak" tartja. Megítélése szerint 4—5 ember hajtotta kézimalom lenne kielégítő mértékben termelékeny, viszont akkor az őrlési költség a megőrölt gabona árának felét tennék ki. Nem jobb a véleménye a „függőleges vagy álló taposókerekű" malmokról sem, amelyeket 2 ember hajt, s felhívja a figyelmet azok veszélyességére.38 31 A. RAMÉLLI, (1588) 1620. 281. és 123. ábra. 32 A. G. BÖCKLER, 1661. 14. sz. ábra és a 17. sz. ábra. 33 A. G. BÖCKLER, i. m. 6. és 7. 34 LEUPOLD, 1767. 76. 35 Uö. 77. 36 Uö. 78. 37 J. W. ROTH, 1793. 38 J. W. ROTH, i. m. 13.
