Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Nováki Gyula: Tufába vágott gabonásvermek Északkelet-Magyarországon a törökkortól az újkorig

Szájnyílás átmérője 44—49, nyak mélysége 40, a verem teljes mélysége 255, legnagyobb átmérője 164, egyenes aljának átmérője 70 cm. Oldala erősen lyukacsos, egyenetlen, ami a gyenge minőségű tufa következménye. így a kőfaragás nyoma sem látszik, felső részéből kis darabok már leváltak. Felső harmadában szögletes vasszegek lyukai látszanak, egymástól 5—10 cm-re, egyenletesen szétszórva. d) Lengyel Mihály háza. Fő u. 16. A lakóház alatti borospince mélyén, annak közepén az 1930-as években bukkantak rá egy veremre, már be volt tömve, addig nem is tudtak róla. Kerek szájnyílása még jól látszik, átmérője 66 cm. További részleteit nem ismerjük. A pince részben már omladozik, több helyen leszakadások vannak, ezért nem tudtuk felmérni. e) Jentner Albertné háza. Kossuth L. u. 17. (16. kép C). A ház eredetileg Lengyel Ferencnéé volt, Jentnerék csak 1980-ban vették meg, így a verem eredetéről semmit sem tudnak. A ház igen régi lehet. Hátsó traktusában van az eredetileg szabadtűzhelyes, füstös-konyha, ennek nyomai jól látszanak. A kürtő még megvan, de befedték. Kétoldalt egy-egy lakószobába nyílik az ajtó. Az utca felé eső szobaajtó mellett van a pinceajtó. A lépcső nélküli, meredek, tufában kiképzett folyosón lehet lejutni a hosszúkás alakú pincébe, amely az utca alá kinyúlik. Az oldalfalon három 17. Hejce — Kemény Zoltán háza. A gabonásverem szájnyílása felülről.