Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Balázs György: Élőerővel működő malmok a Kárpát-medencében
de gyakran telepítettek élőerővel működtetett malmokat folyóvizek, esetleg vízimalmok közelébe,9 szélmalmok mellé. 10 Nem állítható fel olyan sorrend, amelyben egyértelműen meghatározhatnánk a különféle hagyományos malomtípusok abszolút értékrendjét, hatékonyságát: előnyei-hátrányai mindegyiket sajátos, megadott helyszíneken teszik legalkalmasabbakká. Hegyvidékeken, dombos területeken, nem túl intenzív gabonakultúra területein gyors, esetleg időszakos vízfolyásokra patakmalmok települtek. Nem állandó jelleggel működtek, a téli és általában a nyári időszak is kiesett.11 Állandóbb vízfolyások, bővizűbb patakok alul-, felül-, vagy derékbacsapott vízikerekes malmai nagyobb, közösségi munkák során kialakított műtárgyakkal (vízfő, gát, malomcsatorna, zsilipek) biztosabb működésükkel nagyobb gabonatermesztő területet voltak képesek kiszolgálni. A téli időszak — amely pedig talán a legalkalmasabb az őrlésre, lévén, hogy a mezei, szántóföldi s egyéb munkák szünetelnek — ezeknél is kiesik.12 Ugyanez a helyzet a hajómalmokkal is, melyek a közép-, illetve alsószakasz jellegű folyókra, a legjobb gabonatermő vidékekre települtek: télen nemcsak hogy nem őröltek, a jég meg is rongálta 9 ORTVAY T. szerint: „ ... tisztán a vízi malmok a lakosság igényeinek fedezésére nyílván elégtelenek lettek volna, mert a vízi-molnárok munkáját úgy a gyakori vízáradások, mint a folyóvizeknek csaknem minden évben beállott fagyása szünetelésre kényszerítette, amiért kétségtelen, hogy a vízimalmokon kívül lóerőre berendezett szárazmalmok sem hiányoztak . . .", majd jegyzetben hozzáfűzi: „Erre vallanak a Rozmulner, Rosnmulner, Rassmullner nevek. Az 1434. évi adókönyvben Rosmulner Mert teljes adója 1 fl." ORTVAY T. 1892—1903. 32. BALASSA 1. közöl egy 1809. évi összeírást, ahol Tokaj (2), Bodrogkeresztúr (4), Olaszi (1) szárazmalmát említik, 1973. 87. Ugyancsak Bodrogkeresztúrról írja Korabinszky, M.: Auss dem Bodrogtluss ist allhier eine Schiffmühle, oft bedienet man sich aus Mangel des Wasser auch der Pferde u. Ochesenmühlen" 1786. 299. GÖNYEY S. közli Galgamácsáról, hogy a szárazmalom mellett állott a vízimalom, 1940. 38. 10 Szegeden 1914-ben 6 együttes száraz-és szélmalom volt. SZÜTS M. 1914. 346., TÖMÖRKÉNY I. ír olyan szélmalmokról, amelynek az udvarára szárazmalmot is építettek, mert nyáridőben sokszor hétszámra sem fújt a szél. TÖMÖRKÉNY I. 1906. idézi NAGY Gy. EA 5964. Említik több helyen azt is, hogy sokan jobban szerették a szárazmalom egyenletesen őrölt lisztjét, mivel a szélmalomban nagy szél esetén megégett a liszt. VAJKAI Zs. 1979—80. 361. A szél- és szárazmalom kapcsolatát legszorosabban Kis Ferenc szentesi lakos oldotta meg; aki „ . . . a szélmalmok egy új szerkezetét találta fel, s egy ily szélmalmot Szentesen már fel is épített. A rendes külső vitorlák helyett itt függőleges vékony deszka-lemezek vannak alkalmazva, még pedig a tető alatt, lenn az épületben. E malom tökéletes szélcsendben is használható, mert a szerkezet úgy van alkalmazva, hogy ilyenkor ló alkalmaztassák . . ." Vasárnapi Újság, 1864. 232. 11 A megoldást élőerővel működő malom jelentené Érkövy A. szerint: „Kétségen kívül nagyon lekötelezné a kaláccsal, kenyérrel élő s a tésztás ételeket kedvelő főleg oly vidéki közönséget, mely rendetlenül áradó s apadó patakok kényétől függ, az, ki egy vagy két lóerővel sikeres és kiadó munkájú malmi szerkezetet állítana össze . . ." ÉRKÖVY A. 1859. 22. 12 Bihar megye 1715—1720. évi összeírása tanúsága szerint „ . . . ahol a földművelés, gabonatermelés a viszontagságos idők ellenére is megfigyelhető, több helységben malmokat tüntet föl az összeírás. A malmok részint vízimalmok, részint szárazmalmok". MEZŐSI K. 225.
