Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Fehér György: Az alagcsövezés gazdasági problémái Magyarországon (1852-1918)

Számításaink szerint Magyarországon 47 070 kat. holdban feküdt alagcsö, amely azonban nem tartalmazza a Horvátországban és Szlavóniában végrehajtott alagcsövezés adatait. Forrásaink szerint, amelyek sajnos csak 1892 és 1913 közötti időszakból állnak rendelkezésünkre, 8000 kh-on fejezték be ilyen munkálatokat.65 így tehát Magyarországon és Horvátországban és Szlavóniában 1879 és 1918 között 55 000 kat. holdon végeztek alagcsövezés segítségével talajjavítást! A továbbiakban azt is tanulmányozzuk, hogy milyen kiadások kerültek fel az alagcsövezési munkálatok folytán. Végül arra a kérdésre is választ kell adnunk, hogy az alagcsövezés után mennyiben módosultak a gazdálkodás körülményei, egyáltalán gazdaságos volt-e Magyarországon a talajjavításnak ez a formája. Köztudott, hogy a felmerülő költségek két legnagyobb tételét a földmunkálatok (árokásás, csövek lefektetése és betemetése), valamint a csövek ára jelentette. A kultúrmérnöki költségvetésekből világosan látható, hogy a kiadások közül a 6. kép Munka csőfektető gamóval 65 Erre vonatkozóan lásd: A m. kir. kormány . . . 1891—1918 . . .