Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Fülöp Éva Mária: Fejezetek a tihanyi apátság balatonendrédi gazdaságának történetéből (1716—1945)

A Szántódi erdőgazdaság 3 éves átlagban mindössze 2,09%-os hasznot hozott, szemben a bencés rend további 4 erdőgazdaságának (Bakonybél, Báránd, Pannonhalma, Ravazd) összesített 11,20%-os átlagával:102 gazdasági év jövedelem üzemtan szerinti eszmei jövedelem lett volna % 1938/39 49 405,49 P 63 887,41 P 3,09 1939/40 -32 488,40 P 66 369,65 P -1,96 1940/41 84 094,49 P 62 730,44 P 5,36 A Szántód—Tóköz—Tihany egyesített gazdaság és a Szántódi Erdőgazdaság alkalmazottainak számát vizsgálva a következő képet kapjuk: Gazdaság: 86 fő erdészet: 32 fő 282 fő családtag 52 fő családtag 368 fő 84 fő A gazdaság és az erdészet dolgozóinak járandósága a készpénz- és terményjáradék arányát tekintve utóbbi javára erős eltolódást mutat:103 készpénzben terményben gazdaság 24 712 P 10 f 102 009 P 51 f 19,50% 80,49% erdészet 10 750 P 33 725 P 27 f 24,17% 75,82% A termény- és pénzjárandóságoknak az 1910-es évekhez viszonyított hasonló arányú megoszlása a gazdálkodási viszonyok bizonyos konzerválódására utal a gazdaságban. Figyelembe véve a Tihanyi Apátság uradalmának egyéb gazdasági ágait is — melyek részletes tárgyalására itt nem tértünk ki, hiszen célunk Endréd szerepének vizsgálata volt a birtokon belül —, arra a következtetésre juthatunk, hogy a két világháború közt, minden alkalmazkodási kísérlet ellenére is, lelassult a gazdaság fejlődése.104 102 Uo. 346., 352. p. 103 Uo. 248. p. 104 FÜLÖP E. M. 1984. (kézirat)