Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Nováki Gyula: Tufába vágott gabonásvermek Északkelet-Magyarországon a törökkortól az újkorig
7. verem. Oldalán sűrűn látszanak a kővágó csákány nyomai. A verem felső részében több m2 -nyi felületen legalább 4—5 cm vastagságban már levált a kőzet. Kormos, égett felületet nem találtunk. A verem hegylejtő felé eső oldalát, 130 cm magas nyílással egy újkori pince felől átvágták, téglával elfalazták. 8. verem. A kővágó csákány nyomai itt is jól látszanak, de a fala a többinél finomabban van kidolgozva. Égésnek nincs nyoma (13. kép.) 8ja. verem. A 8. verem szájnyílásától felfelé 110 cm-re egy másik verem szájnyílása kezdődik. Ennek a veremnek az alsó részét azonban szemmel láthatóan nem fejezték be. A nyak alatt 100 cm-t mélyed le, itt abbahagyták. De tovább nem is mélyíthették volna, mert lejjebb már beleütköztek volna a 8. verem kiöblösödő részébe. Hogy későbbi, mint a 8. verem, arra abból lehet következtetni, hogy nyitva hagyták, mert fordított esetben nyilván betömték volna. 9. verem. Oldala a 8. veremhez hasonlóan finoman faragott. Égésnek nem találtuk nyomát. 10. verem. A nyak alatt közel 200 cm-re már törmelék borítja, ezért a verem alsó méreteire csak a szabadon maradt részek alapján tudunk feltételesen következtetni. A most is látható felső részen égésnek nem találtuk nyomát. 11. verem. A közelmúltban dögkútnak használták, egy betonlap most is félig befedi, az állatmaradványok miatt nem tudtuk közelebbről megismerni. Méretei feltehetően a mellette lévő 12. számú vereméhez hasonló. 12. verem. A nyak alatt közel 200 cm-re már itt is feltöltés következik. Vastag fűrészpor alatt állati tetemek bukkantak elő, tehát ezt is dögkútnak használták a közelmúltban, ezért a méretekre itt is csak feltételesen következtethettünk. A szabadon maradt felső részen égésnek nincs nyoma. Eger vára Az egri vár gabonásvermeinek írásos emlékei szorosan összefüggenek a nevezetes 1552. évi ostrommal. Dobó István várkapitány a török készülődésének hírére nagyszabású munkákba kezdett. A vár falait megerősítette és hosszú ostromra készült fel: fegyvereket és élelmiszert halmozott fel, többek között gabonát asztagokban is. Utóbbiak azonban az ostromkor tűzveszélyesnek bizonyultak és nagy részüket, megelőzve a törököt, maguk a védők gyújtották fel. 24 Az 1551. évi leltár többek között búzával telt vermeket is említ. Közvetlenül az ostrom után járt a várban Tinódi Sebestyén és ő is említi verses krónikájában a vermeket. De hamarosan megjelentek a Kamara kiküldöttei is és elszámoltatták Dobó Istvánt az élelmiszerekkel. Többek között 600 köböl gabonát kerestek három „búzaveremben", amelyeket az ostrom alatt emelt pótgátak (sáncok?) 24 SZÁNTÓ I. 1985. 169, 194, 205, 211.
