Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Knézy Judit: Uradalmi alkalmazottak és életmódjuk a csurgói uradalomban a XVIII. század végén
A csurgói uradalommal kapcsolatosan elsősorban az éves szerződéssel kötött ún. konvenciós alkalmazottak bérének, munkakörének, életmódjának kutatását tűztem ki célként, akik munkájukért a pénzbeli juttatás mellett terményt, fát, szénát, sót, lakáshasználatot stb. kaptak. Az Országos Levéltárban a Festetics család anyagában az alkalmazottakra vonatkozóan a konvenciós könyvek, illetve táblázatok igazítanak el e kérdésben. 1722—60 közötti időből csak a széplaki, baltavári, sági, keméndi birtokokról vannak meg ezek az anyagok,8 1762-től már a keszthelyi uradalomról,9 1776-tól Keresztúrról is. A csurgói uradalmi alkalmazottakról 1762—1809 közötti időből csak az 1780. és 1781. évi ún. salariális tabella, azaz összesített fizetésjegyzék maradt fenn.10 A csurgói uradalomban a korszerűbb gazdálkodásra való áttérés mozzanatai a keszhelyihez képest általában fáziseltolódással jelentkeztek. Itt ritkán fordult meg gróf. Ez inkább a külsőségekben éreztette hatását. (Pl. aránylag későn kezdtek nagyobb építkezésekbe.) A különbségek a keszthelyi környezettől eltérő helyi adottságokkal magyarázhatók. Dél-Somogyban több legelő, rét, erdő állt az uradalom rendelkezésére, mint a zalai birtoktesteken, s ez más profilt adott a gazdálkodás ágainak, arányának. Egy-egy nagyobb birtoktest önálló életet élt, meghatározott gazdálkodási, üzemszervezeti egységet képezett. Az állattartás területén alkalmanként vagy rendszeresen is együttműködés jött létre az egymástól távol eső majorok között is. így pl. Csurgó környékére a fenéki ménesből vittek le lovakat téli tartásra, vagy máskor a keresztúri bivalycsorda időzött hosszabb ideig a Dráva menti legelőkön, majd onnan visszarendelték a Balatonhoz, illetve a Nagyberekbe.11 A hatalmas földterületek megszerzésével sok adósságot is vállaltak a Festeticsek.12 „Földesúri vállalkozó szellem és az árutermelésben gátlástalanul célratörő akarat, ennek eredményeképp nagymértékű kisajátítás és robotoltatás nyomja rá bélyegét a Festeticsek keszthelyi uradalmára; jellemző azonban, hogy csak a dunántúli parasztmozgalmak hatására kényszerűségből vállakoztak volna béresek szegődtetésére, s az úrbérrendezés okozta robotkiesést is — bérmunka helyett — urasági föld átengedéséért követelt ingyenmunkával pótolták" — írja Wellmann Imre.13 A csurgói birtokon is gyarapították a féltelkes jobbágyok számát az 1790-es évekig, hogy elegendő számú, igával rendelkező robotos álljon rendelke-8 Országos Levéltár P. 274. Festetics család 6. e. 1720 — 60. Alkalmazottakra vonatkozó iratok. Továbbiakban OL P. 274. 6. e. Erre az időszakra vonatkozóan részletadatok a csurgói uradalom éves alkalmazottairól: P 276. Számadások. Csurgói uradalom N. 1728—68. 9 OL P 274. 6. e. (1762—1809) 73—78. p. 10 OL P 274. 6. e. 120—139. p. 11 A későbbiekben részletezendő gazdasági utasítás beszél az itteni legeltetési lehetőségek sajátosságairól OL P 275. Birtokgazdálkodással kapcsolatos iratok (1719—1943) IV. Községi iratok 38. b. Jobbágyperek 80 p. 12 SZÁNTÓ I. 1954. és SZÁNTÓ I. 1984. 41. 13 WELLMANN I. 1979. 116.
