Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Für Lajos: A csákvári uradalom állattenyésztése, 1920—1944. II.
tejhozam alakulásának időbeli folyamatát nehéz lenne megrajzolni. Csupán érzékeltetni tudjuk, hogy e tekintetben a századfordulóhoz képest a világháborút követő első évtizedben nem következett be olyan mérvű javulás, mint amit a szaporulat esetében tapasztalhattunk. Az 1925—26-ban készített hagyatéki leltár az állatállomány darabszáma mellett feltüntette a két házi kezelésű tehenészet és néhány bérgazdaság tejhozamának istállóátlagát és a közfogyasztásra kerülő évi mennyiséget. Eszerint a csákvári gazdaság istállóátlaga 1545 liter, a majki gazdaságé 11201 volt, közfogyasztásra került 61 ezer 1. Közfogyasztásra a majki hozamokból nem jutott, a fejt mennyiséget a kastélyháztartás és a gazdaság felélte. A bérgazdaságok közül Fornán 2000 1 és 150 ezer 1, Magyaralmáson 2000 1 és 150 ezer 1, Vértesbogláron 1600 és 54 750 1, Ászáron 1600 és 7300 1, Nagyigmádon 2000 1 és 20 ezer l-t említenek a források. A házi kezelésű majki gazdaság esetében feltüntették azt is, hogy mennyi volt az egy tehénre eső évi átlag (4,75 liter) és mennyi az istállóátlag (3,07 liter)18 A második világháborús évekre vonatkozó újabb adatok már lényegesen magasabb, egyben erősen hullámzó hozamokról tanúskodnak. Az egyik 1940-ről szóló jelentés kivételesen magas fejési átlagokról tudósított: volt az egy tehénre eső napi fejési átlag.19 A csákvári gazdaság vezetője jogos önérzettel hangoztatta, hogy az 1940-ben elért magas átlag következtében a tehenészet — szemben a megelőző évek állandósult deficites mérlegével — kivételesen nyereséggel zárta az évet. Az 1940. évi fejési átlag valóban szinte érthetetlenül magasnak tűnik, hiszen a majki gazdaságtól eltekintve egy-egy tehén évi átlagos tejhozama 3000 liter fölött mozgott: Csákváron közel 2900, Fornán 3250, Gönyün 3650 és Makkon 4300 liter volt. Különösen akkor tűnik magasnak, ha adatainkat egy másik kimutatásból vett, két-három évvel későbbi hozamokkal vetjük össze.20 18 OL. P. 187. I. D. 1. a. 1657/1926. 19 A jelentést tevő számtartó összehasonlításul közli a tulajdonossal a bajna-biai uradalom háromévi fejési átlagát is. E szerint 1937-ben 8,7, 1938-ban 7,9, 1939-ben 7,8 liter volt a biai uradalom átlaga. OL. 8. 187. I. D. 1.1. a. 792/1941. Joggal hangoztatta évi jelentésében az ispán: a tehenészet nyereségességében nagy szerepe volt az évben a kimagasló fejési átlagnak. OL. P. 187. I. E. h. 3. 1944. 20 MMMA. III. 6201. 91. p. Csákvári gazdaságban 7,9 liter 5,0 liter 11,8 liter 10,0 liter 8,9 liter Majki gazdaságban Makki gazdaságban Gönyüi gazdaságban Fornai gazdaságban
