Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Wohlné Nagy Ágota: A kamilla Magyarországon a XX. században

már elterített kamillát forgatni nem lehetett. Az e célra kiválasztott padlásokat gondosan ki kellett takarítani, tetőterüket, feljárójukat rendbe kellett hozni, gerendázatukat, fedélzetüket le kellett pókhálózni és porolni, padozatukat pedig meszes anyaggal simára tapasztani. Ezeket a munkálatokat jóval a szezon előtt el kellett végezni, hogy kellően megszáradt, tiszta padláson történhessen a terítés. Legjobbak a bádoggal vagy palával fedett padlások, szalma, vagy nádtetős padlást csak végszükséglet esetén vettek igénybe. Fontos volt, hogy jól lehessen szellőztetni. Csak előzőleg már megrostált virágot terítettek, melyet napsütéses idő esetén 5 —6 nap alatt lehetett megszárítani. A száraz árut cirokseprűvel óvatosan kupacokba szedték, majd vékony vaslemezből készült széles lapáttal szedték fel. Az áru minél kisebb sérülése érdekében célszerű volt azt a hajnali órákban végezni, amikor a levegő relatív páratartalma viszonylag nagyobb s a kamillafejek a nedvességtartalom miatt rugalmasabbak.32 A műszárítók közül néhány még ma is üzemel. így pl. Besenyőtelken jó eredménnyel használják a Dehydro típusú szárítót. A földszinten levő széntüzeléses kazán biztosítja a meleg levegőt a padláson elhelyezett szárítókeretek felé. Teljesítménye 35 q/nap. 32 tálcával működik, 2,5 óra alatt szárítja meg tökéletesen a kamillát. CZAKÓ Benedekné üzemvezető elbeszélése szerint a műszárító mellett mindig szükség volt a hagyományos szárításra is. „Minden ház padlásán kamilla száradt. A virágzás előtt jóval kitakarítottuk, sárgafölddel fölmázoltuk, erre terítettük. Nem lehetett taposni, seprővel utat kellett nyitni, ha közlekedni akartak benne. Ahogy száradt, úgy söpörtük össze, egyre nagyobb kupacokba, «rag» alá húztuk. (A «rag» a padlás hosszanti irányában kétoldalt a tető és a padlás szintjének találkozásánál levő területet jelenti ahol felegyenesedni már nem lehet.) A középső megüresedett sávra pedig újból lehetett frisset teríteni mindaddig, amíg a padlás meg nem telt."33 Nemcsak

lakóházak, de istállók padlásai is kiválóan alkalmasak voltak ilyen célra. (5—6. kép) Szervezett gyűjtés, termesztési kísérletek a felszabadulás után. Betekintés napjaink kamillagyűjtési és -termesztési módszereibe A Hangya szövetkezetek után kb. 1945—47-ig a Gyógynövény Nemzeti Vállalat, ezt követően a Gyógynövény- és Selyemgubóforgalmi Vállalat, (kb. az 1956-os évekig), majd a Herbaria Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat végezte a gyógynövények — így a kamillának is — gyűjtésével, felvásárlásával és értékesítésével való teendőket. Ennek mind pontosabb és gördülékenyebb lefolyása érdekében évről-évre hatékonyabb propagandamunkát fejt ki, időben értesíti a megyei gyógynövényfelügyelőket, Áfészeket. Megköti a száraz árura szóló szerződéseket. Körültekintően jelöli ki a felvásárlókat. (A gyógynövény-felvásárlónak alapos 32 RÁPÓTI J. 1963. 2. p. 33 CZAKÓ B.-né, szóbeli közlés 1986.