Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Wohlné Nagy Ágota: A kamilla Magyarországon a XX. században

A kamilla Magyarországon a XX. században WOHLNÉ NAGY ÁGOTA Helye a hazai gyógynövények között Nincs még egy annyira közismert és népszerű gyógynövényünk, mint a keletmediterrán származású, fészkesvirágzatú, egyéves fejlődési típusú kamilla (Matricaria chamomilla L.) Földrajzi és éghajlati adottságaink révén a legkiválóbb minőségű kamillát tudhatjuk magunkénak. Vadontermő, előfordulási helyei az Alföld (ennek is szikes területei), Hajdú-Bihar, Csongrád, valamint Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye síkságba hajló részei. A történelmi Magyarországon Temes és Torontál megye jó minőségű kamillája társult még ehhez.1 A mostoha adottságú területek sokszor egyetlen növénye a kamilla, így magától értetődő volt, hogy hamar fölfedezték és használták nélkülözhetetlen háziszerként, szinte „panacea"-ként. Az Alföld kiterjedt legeltető állattartása, az erózió romboló munkája, a növényzet gyérülése kozmopolita ruderális fajoknak juttatott elsősorban teret. A gyér létszámú Polygonum-, Poa-, Eragrostis-, Lepidium-, Erygeron-fajokat tartalmazó asszociációk állandó tagja a Matricaria sp. is. Sokan úgy tudják, hogy szikkedvelő növény, ez azonban nem így van. Gazdag, jó minőségű talajon dúsabb, magasabb hatóanyagtartalmú állományt hoz létre, ám sziktűrő képessége révén ott is díszlik, ahol egyéb növényzet a magas sótól kipusztul. 0,31%-os sziksótartalom a kamillát nem zavarja.2 A kiszáradásra

leghajlamosabb, egyúttal legszikesebb részeken virágzik először, kora tavasszal. (1. kép) A kiszáradás terjedésével halad előre a virágzás is. Minél kevésbé szikes folton áll a növény, annál később virágzik, viszont 1 BOROS Á. 1938. 316. p. 2 Dr. 'SIGMUND E. 1903. 1493. p.