Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Pintér János: Adalékok Kecskemét szőlőtermesztéséhez a századelőn
Sajnálatosan kevés adatunk van a termésre. A századforduló egyik legkiválóbb homokiszőlő-szakértője Petrovics István — aki Miklóstelepen is tevékenykedett — szerint jó termésű évben a közepes hozamú borfajtáknak holdanként 15—20 hektoliter bort kell adniuk.14 Ha ennek alapján nézzük a rendelkezésre álló adatokat, egyértelmű, hogy 1902 gyenge év volt, hiszen a Furmint mindössze 9 hl, a Kövidinka 11,6 hl, az Oporto 12,2 hl, a Szerémi zöld 13,6 hl, az Olaszrizling 14,8 hl, a Fehér bakar 20,5 hl mustot adott. A közismerten bőtermő Kadarka is csak megközelítette a 20 hl-t (19,6) és még a legtöbbet hozó „gyalog" Kadarka is csak közepesnek mondható az lkh-ra eső 36,4 hl musttal. Az 1903-as esztendő felemás volt, hiszen az Ezerjó és a Merlot csak 8 hl, a Kadarka mindössze 13,6 hl (!), a Furmint 17,3 hl mustot adott, ugyanakkor Oportóból 20 hl, Szerémi zöldből 24 hl, Szlankenkából 38,5 hl volt a termés. A következő, 1904. évi eredmények a Furmint (9,8 hl) kivételével már kedvezőbbek: Szerémi zöld: 22,6 hl, Ezerjó: 23,4 hl, Kövidinka: 24,5 hl, Olaszrizling 28,3 hl, Fehér bakar: 30,4 hl, „gyalog" Kadarka: 32,8 hl. Ezek az eredmények még így is meghaladták a Duna—Tisza közi homoki borok átlagterméseit, különösen a kisparcellákon, tanyai szőlőkben termett szőlők esetében15 Szívesen tettünk volna részletes összehasonlításokat az átlagtermésekkel kapcsolatban évenként és fajtánként, sajnos azonban a kérdőívek vonatkozó rovatában a válasz mintegy 75%-ban a következő volt: „Technikai okokból nem volt megfigyelhető." E mondat mögött sokféle tartalom rejtőzhet, akár emberi tévedés is, de a lényegen mit sem változtat: fontos mutatókkal maradtunk szegényebbek. De térjünk vissza a szőlőhöz, a szüret után. November elején megkezdődött a szőlők fedése. 1902-ben november 3—21. között végezték a takarást. Ezután valószínűleg kedvezőtlenre fordulhatott az idő, mert később (december 3-án) még a Cabernet sauvignont befedték, de az Auvergnon gris, a „gyalog" Kadarka, a Kövér szőlő, a Malbec, a Mézes fehér, a Petite bouchet és a Szentlőrinc fedetlen maradt a „korán beállt fagy miatt". 1903-ban is jobbára november első hetében takarták a szőlőket, míg egy esztendővel később október utolsó napjaitól november 3-ig. A vesszőtermelés egyik feladata volt a mintatelepnek, sajnos azon túl, hogy ezeket értékesítették, nem sokat tudunk róluk, nem derül ki, hogy fajtánként mennyi és milyen áron került eladásra. Hasonlóképpen lakonikus rövidítésű választ adtak arra a kérdésre, mely „általában" tudakolta az évi időjárást. így 1902-ben és 1904-ben „túl száraz"-nak, a következő évben pedig „rendes"-nek ítélték. Egy újabb miklóstelepi adatokat tartalmazó forráscsoport az 1910—1913 közötti 4 esztendőben adott válaszokat tartalmazza. Ezúttal nem fajtánként, illetve 14 PETROVICS I. 1894. 195. p. 15 FÜR L. 1983. 182—183. p.
