Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Pintér János: Adalékok Kecskemét szőlőtermesztéséhez a századelőn

Még ennél is részletesebbek a „Szőlő-phaenológiai megfigyelések" elnevezésű kérdőív szempontjai. Ezek a következők: 1. A szőlőfajta neve és kora 2. Község vagy város (megye) neve? 3. A dűlő vagy szőlőtelep neve? 4. A termőtalaj minősége és termőereje? 5. Hegyen vagy síkon fekszik-e a szőlő? 6. A szőlő égalji fekvése? 7. Oltvány szőlő-e? 8. Fás vagy zöld oltással készült? 9. Milyen alanyra van oltva? 10. Milyen a tőke- és sortávolság? 11. Milyen metszési módot használnak? 12. Mikor metszettek? 13. Mikor nyitottak? 14. A téli fagy vagy ólmos eső tett-e kárt a szemekben (rügyekben)? 15. Mikor fakadt a szőlő? 16. Harmat-gyökereznek-e és mikor? 17. Tavaszi fagykár volt-e és mikor? 18. A virágzás kezdete és tartalma? 19. Milyen idő volt a virágzáskor? 20. Jól kötött-e a szőlő? 21. Mely szőlőbetegségek léptek föl? mikor és mily mértékben? 22. Állati kártételek voltak-e és mily mértékben? 23. Jégverés érte-e a szőlőt és mikor? 24. Mikor csonkáztak? 25. A válogatást (zöldmunka) végzik-e? 26. Hányszor kapáltak? 27. Hányszor és mivel permeteztek? 28. Kénporoztak-e? 29. Mikor kezdett élni a szőlő? 30. Milyen érett volt a szőlő szüretkor? teljesen érett- e vagy aszúsodott-e v. már érés előtt rothadni kezdett? 31. Mikor szüreteltek? 32. Külön választják-e az aszút? 33. Lebogyózzák-e a fürtöket? 34. Must erjedése törkölyön történik-e? 35. Mennyi volt a must cukorfoka Babó szerint? 36. Az erjesztésnél fordítanak-e gondot a hőmérsékletre? 37. Hány napig tartott az erjedés? 38. Mennyi mustot adott holdankint?