Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Nováki Gyula: Tufába vágott gabonásvermek Északkelet-Magyarországon a törökkortól az újkorig
dényben, vagy megfelelően kiképzett gödörben, veremben tárolják.2 A Kárpátmedencében ilyenről még nincs tudomásunk. Egyetlen futólagos adatot ismerek 1839-ből, amikor Szatmár megyéből, a Nagybányai járás területén Erdőd és Béltelek környékén említik, hogy a bort a kemény, sárga agyagos földbe „ásott gödrökben" tartják.3 Néprajzos körökben felmerült a gondolat, hogy esetleg Magyarország területén is van ilyennek nyoma. Ezt éppen az alább ismertetett objektumokra alapították, amelyekről többen is tudtak, de közelebbről még senki sem vizsgálta meg. Csorna Zs., borászati-szőlészeti történeti kutatásai keretében 1978-ban Tibolddarócon nézett meg néhány vermet a pincékben, de megállapította, hogy azok nem lehettek bortárolók. Ezért a továbbiakban nem kívánt velük foglalkozni és e tanulmány szerzőjének a figyelmét hívta fel rájuk. 1979-ben Tibolddarócon és Cserépvár mellett Csorna Zs.-dal együtt tekinthettük meg a vermeket. Ezután kezdtem kutatni további hasonlók után. Kutatásaimat az Ikvai N. és Füzes E. által nem érintett gabonásvermekre szűkítettem le, amelyek ÉK-Magyarországon tufába mélyednek és részben borospincékben vannak. Mivel azonban az irodalom egyáltalán nem, vagy csak futólagosan említi ezeket, nagyrészt a helyszíni kérdezősködés és gyakran a véletlen folytán sikerült az eddig ismeretlen, ma is látható vermeket felkutatni és felmérni.4 Elhelyezkedésük alapján két csoportot lehet elkülöníteni: a várakban és a borospincékben lévő gabonásvermeket (1. kép). I. Várakban lévő gabonasvermek Boldogkőváralja — Boldogkő vára Boldogkő vára gabonásvermeinek első említését 1671-ből ismerjük: „ ... az Vár alat es Szeglet Bastiánál Tíz üres Buza vermek." Ugyanez az inventarium egy másik helyen a következőket írja: a kapun kívül „Nap-Nyugat felé az út job kéz felől földbül csinált egy öreg pincze, egynéhány Gabonának való vermekkel."5 A leírás tehát két helyen említ gabonásvermeket, a Szegletes bástya alatt tízet és ugyanazon a környéken egy földből készült (földbe mélyített?) pincében is „egynéhányat". A következő adatunk 1682-ből származik: „A vár Tövében edgyik veremben vagyon Gabona . . .".6 2 DEMCSENKO N. A. 1974. 391.; VINCZE I. 1984 3 FÉNYES E. 1839 4 A sokszor nehéz körülmények között végzett felmérésekben a Mezőgazdasági Múzeum munkatársai közül több ízben részt vett Lenken" L, Puskás Zs., Réz Gy., és Schön A. F., egy-egy alkalommal pedig Balázs Gy., Billing L., Hajdú J. és Tomaskovics S. Valamennyiüknek ezúton köszönöm a segítségüket. 5 Az 1671. évi inventarium eredeti példánya a boldogkőváraljai plébánián van. A szöveg lemásolását Dévay F.-nek köszönöm. Fotómásolatban található a HOM Adattárában. 6 OL UC Fasc. 7. No. 29. 9. 1682. augusztus 18.; Az 1671. és 1682. évi inventariumot kivonatosan lásd: K. VÉGH K. 1966. 114, 150.
