Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - N. Kiss István: Bortermelés és társadalmi viszonyok a muraközi uradalomban (1670—1720)
értékű volt. A korabeli hivatalos értékbecslés szerint a jövedelem a birtok értékének 6%-át kellett, hogy kitegye. A muraközi uradalom esetében ez az 1670-es években kb. 23 600 Ft volt,28 azaz a borból származó 7 ezer forintos jövedelem a teljes uradalmi hozam közel 30%-át testesítette meg. Milyen volt az allodiális szőlők művelése? A modernnek aligha mondható robotot alkalmazták és kerülték a bérmunkát. Mindegyik szőlőbirtokot egy vincellérre bíztak, akinek szántót, kaszálót és erdőparcellát is adtak a keze alá, és akit a szükséges trágya biztosítása végett tehenek tartására is köteleztek. A művelés terhét azonban a jobbágy szőlősgazdáknak és a montanistáknak kellett vállalni. 1720-ban a jobbágyok 600 kapásnyi, a montanisták pedig 2 100 kapásnyi allodiális szőlőt gondoztak.29 Ez a robotban végzett munka igen jelentős volumenű volt: a 2 100 kapás terület kb. 210 holddal (800 négyszögöl) volt egyenlő és egy hold megművelésére 40—45 napot számolva a 447 montanistára 9 450 napi szőlőrobot esett Az 1672. évi kamarai összeírásban egy napszámot 6 dénárra tettek,30 ami téves meghatározás és lényegében csak a 16. századból ismert ártételt hangoztatja újból, a 17. század vége felé. Az 1670-es években a szőlőnapszám országszerte 12 dénár volt. Egyedül a montanistáknál évi 1134 Ft munkabért takarított meg az uradalom, amihez a jobbágyi bortermelők robotja fejében még további 324 Ft érték csatlakozott. Ha az uradalomnak készpénzben kellett volna ezt a robotmunkát kifizetni, úgy 1500 Ft munkabér terhelte volna meg a kb. 1800 Ft értékű majorsági bortermést. Előnyösebb volt a földesúrnak kedvezményes helyzetet biztosítani a montanisták számára, — mentesség a földesúri adóktól31 — mint munkabért fizetni a szőlőmívelésért! A robotban végzett szőlőművelés általában rosszabb hozamokkal járt. Öt uradalmi szőlőbirtokon ismerjük mind a szüreti eredményt, mind a parcellák nagyságát, s így meghatározhatjuk a borhozam arányát. A parcellák borhozamai erősen eltértek egymástól: a Bánffy-szőlő kapásonként 28, míg a Szternec szőlő 72 liter bort adott. Összegezve az öt szőlőbirtokot, -együtt 75 ezer négyszögöl — kiegyenlítettebb értéket kapunk: kapásonként 38—45 litert.Ez azonban legfeljebb csak egyharmadát-felét tette ki a paraszti vagy bérmunkát alkalmazó nemesi szőlők átlagtermésének. Az alacsony majorsági hozam a Muraközben azonban semmiképpen sem kivétel, sokkal inkább szükségszerű jelenség. Az ugyancsak nyugat-magyarországi Batthyány-uradalomban a majorsá-28 Az uradalom mindkét felének bevétele, a fenntartási költségek levonása után, 393 934 Ft tőkeértéket tett ki. MODRIC 1974. 233. és 301. — Számításaink szerint a tényleges bevétel pl. 1720-ban, meghaladta a 40 000 forintot. 29 Lásd a 25. jegyzetet. 30 MODRIC 1974. 377. 31 „Vineae dominii,. . . quae per suprascriptos montanitas ... ad nullám aliam taxationem subingressos, soient elaborari". Az egyesített. . . 1896. 21. és 45. pagina.
