Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - N. Kiss István: Bortermelés és társadalmi viszonyok a muraközi uradalomban (1670—1720)

A paraszti szőlő Az uradalmi jobbágyok többsége, kb. kétharmaduk szőlőbirtokos volt. Ponto­sabban, számos parasztnak több szőleje is volt, mivel 1720-ban 1115 jobbágybirto­kosra 1396 parcella jutott. Ez a „szórt birtok" jelentkezését mutatja, mert bár a bortermelők 82%-a csak egy szőlővel rendelkezett, a gazdák mintegy egyötödének több, esetenként 3—7 darabból álló szőlőbirtoka volt. Mint a hegyvámjegyzék bejegyzései mutatják, a többtagú szőlőkhöz erős forgalom, a parcellák gyakori adás-vétele kapcsolódott. Ilyen típusúak a következő bejegyzések is; „Horváth János néhai Pogorolecz János földje után a terméshozam arányában köteles tizedet adni".5 Vagy „korábban Golub Pálé volt, most Czukatlin Antalé" — ti. az adókö­teles szőlő. Ismét más példa: „Jaklin Gábor a korábbi birtokos Sulich György szőleje után szerződés szerint ad 5 forintot".6 Hasonló, birtokcserére és vagyonfel­halmozásra utaló megjegyzések sűrűn szerepelnek a hegyvámlistákon. A Muraközön található 77 szőlőhegyet hét hegykerületbe csoportosította az uradalom. A teljes szőlőterület 1210 hektárt tett ki, amelyhez 83 ha-nyi elpusztult szőlő csatlakozott. 1720-ban a borvidék már lakatlan volt, s csupán a dűlőnevek őrizték még a korábbi lakott helységek emlékét. Állandó lakosságnak csak néhány montanista család számított.7 Az allodiális szőlőket, amelyekhez mindég néhány hold rét és erdő is tartozott, uradalmi vincellérek kezelték. A montanistákat, ezt a csak szőlőművelésből élő jobbágyréteget, valamint a földesúri kötelezettségüket szerződés szerint teljesítők csoportját és a szabad szőlő­birtokosokat figyelmen kívül hagyva, 1720-ban 1115 paraszti szőlősgazdát írtak össze a hegyvámlistán. Vagyoni rétegződésük az alábbi képet nyújtja. A paraszti szőlőbirtok megoszlása, 1720 E táblázat Birtoknagyság hegy vámköböl8 birtokos %-ban hegyvámköböl %-ban a)0 —1,5 615 55,2 602,79 26,8 b) 1,6—2,5 242 21,7 510,32 22,6 c) 2,6—4,0 144 12,9 466,95 20,7 d) 4,1—5,0 57 5,1 255,68 11,4 e) 5,0 fölött 57 5,1 415,21 18,5 1 115 -2 250,95 — 5 „Joannes Horváth de terra olim Joannes Podgorolecz decimam juxta fertilitaíem anni praestare tenetur. „Monumenta II. 17. irat. 213. pagina. OL, FetC Vasc. 3, No 7. 6 Monumenta II. 17. irat. 216. ill. 223. pagina. Ez az egyetlen adat a muraközi forrásokban arra, hogy a hegyvámot, a meghatározott nagyságú természeti járadék helyett, mini tizedrészt említik. 7 „Habel actu domínium adhuc certa praedia, quae olim villac erant. Haec praedia sunt inter montes promothoriales situata, ubi defacto nullus actualis colonus, verum aliquis montanista, vei ullus habita­vit". Monumenta II. 17. irat, 204. pagina. (5. jt.) 8 A hegvvám-köböl azonos a helyi, muraközi borköböllel, amely 14 horvát pintből állt: azaz 14 x 3,393 = 47.51 liter. A horvát pintre nézve lásd HERKOV 1971. 217. es az l72(> évi hivatalos átszámítás. Monumenta II. 17. irat, 207. pagina. (5. jt.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom